Nyirvasvári.
133Nyirvasvári.
Nyirvasvári, kisközség a Nyirségen, 216 házzal és 1425 magyar lakossal, a kik között 1101 g. kath., 150 r. kath., 63 ref., 107 izr. Határa 4940 k. hold. Nevét 1332-ben Vosuar-nak írják; ekkor már egyháza volt s a XIV. században Szabolcs-vármegyéhez számítják. 1371-ben Perényi Pál a Kárászi családdal pörben állott érte. 1430-ban a Báthoryak és 1450-ben Hodászi Kántor Lucza kapott rá királyi adományt. 1455-ben Vetési Miklós is részt kap benne. 1519-ben Zéthényi Fodor Imre is birtokosa. 1554-ben Perényi Mihály eladja egy harmadát Kákonyi Jánosnak és feleségének, Sárközy Borbálának. 1582-ben Almásy Ádám és Vitkai Szikszay János kapnak benne részt. 1609-ben Possay Zsigmond, 1627-ben Debreczenyi Tamás és felesége, Tarjányi Margit is birtokosai. 1633-ban Badalói Bálintfi Wasily a helység felét s 1635-ben Barkóczy László a helység többi részét kapja. A XVIII. században földesurai a Luby és Péchy családok. A század végén a XIX. század közepéig a gróf Károlyiak s a Bekk család. Most nagyobb birtokosa gróf Zselénszky Róbertné, szül. gróf Károlyi Klára az övé a régi Luby-féle kastély is, mely most tisztilakul szolgál. Ehhez tartozik a r. kath. kápolna is, melyet a kastélylyal együtt a Lubyak építtettek. A gör. kath. templom 1895-ben épült. Itt született Vasváry Pál, a szabadságharcz lánglelkü ifjúsági vezére. Ide tartoznak a Boni, Csonkás, József, Kereknád, Lator és Ócska tanyák. Körjegyzőség és posta helyben van, utolsó távírója és vasúti állomása pedig Nyirbátor.
