Olcsvaapáti.
Olcsvaapáti.
Olcsvaapáti, magyar kisközség a Szamos partján, 155 házzal és 849, főként ref, lakossal. Határa 1824 k. hold. Olcsva határában a XIII. században egy apátság 134állott fenn, mikor ez megszünt, a beregszászi ferenczrendiek és domokosok kapták meg a birtokát. Az apátság monostora a tatárjáráskor pusztult el, helyén azonban község alakult és Apáti néven a XVI. századig külön élt. 1573-ban már a szomszédos Olcsva után, Olcsva-Apáti a neve. A XIV. század óta ez is a Károlyi család birtoka volt egész a XIX. század derekáig. A község neve 1372-ben tünik fel először. 1396-ban az Ónodi Czudarok birtoka, kik a maguk részét a Kaplyon családbelieknek engedik át. 1403-ban az Anthimi család kapja. 1459-ben Szentpéterszegi Angelo zálogbirtoka. 1462-ben a Károlyiak megvásárolják itt Neczpálinétól a Nadabi család részeit, 1470-ben pedig a Malomvízi Kendefiektől, vesznek zálogba bizonyos részeket. 1472-ben a Vetésieket iktatják itt be. Máskülönben Olcsvával egy története volt. Most nagybirtokos nincs benne. A reformátusok temploma 1700 körül épült. A határbeli dülőnevek közül érdekesebbek: Bákány gerecse, Kerecset kert, Bojotva. Vasúti és távíró-állomása s utolsó postája Vitka.
