Szatmár vármegye népe két főelemből áll. A vármegye alföldi részét magyarok lakják, a hegyes részt oláhok. A két nép oly távol él egymástól, úgy elkülönítve, mintha két külön világ volna, bár van átmenet a két néprajzi terület között. A keleti oláhságnak előre nyúlnak telepei a színmagyar sík vidékre, viszont a hegyes tájon is vannak magyar szórványok. Ezeken az átmeneti pontokon a népélet főjellemvonása, hogy az alföldi oláhok teljesen magyaros életet élnek, míg a felvidéki magyarok bizony az eloláhosodás felé haladnak, minél gyérebb csoportokban élnek az oláh tengerben. E két uralkodó nemzetiségen kívűl svábok vannak, főként a nagykárolyi és erdődi járásban. Ezek földmívelésből élnek, mint a magyarok és sok magyar szokást vettek át; de minthogy rendesen egy tömegben élnek falvaikban, elég hűen őrzik eredeti jellegüket s ősi szokásaikat. A fehérgyarmati járásban tót telepítések vannak; de ezek már egészen beleolvadtak a magyarságba s még a faji jellemvonásukat sem őrzik meg az összeházasodások következtében. Vannak kisoroszok is a megye éjszak-keleti részében, de kevesen.
A vármegyét néprajzi tekintetben még nem kutatták fel s tudományosan közzétett adat alig van az egész vármegyéről.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.