1887-iki árvíz.
1887-iki árvíz.
Még a püspöki széküresedés idejében történt a nagy árvíz-veszedelem, melynek következményeképpen a püspöki kastély tele volt menekültekkel. Márczius 16-át megelőző éjjelen és márczius 16-án esti 3/4 6 órakor a Szamos árjai tulhágtak a töltéseken és befutottak a szomszédos utczákba és lankákra. Legmagasabb volt a vízállás esti 8 órakor 6.33 méter.
A rakonczátlan víz benyomult a Petőfi-utczába, a Zrinyi-utczába, egész a Petőfi-körig haladva, – a Báthory-utczába, melyet egészen elborított, a Diána negyedbe, Németiben az István-tér és egy utcza egészen Velencze képét mutatta, sőt a Bercsényi-utczába is benézett, úgy hogy a képezde errefelé nem is volt megközelíthető. 27 utczát borított el a tomboló víztömeg. Az utczákon csónakokkal közlekedtek és mentették a menthetőt. Legtöbbet szenvedtek a Szamos menti részek, a Diána, Báthory-utczai kisebb házak. Az árvízkárosultak javára európai adakozás és gyűjtés indult meg. Simor prímás 1000 frtot, Hirsch Károly párizsi bankár 15.000 frtot küldött. 40,000 forintnál több volt a begyűlt összeg, melyet a hatóság arányosan kiosztott.
