Munkálatok a XVIII. században.

Full text search

Munkálatok a XVIII. században.
Ilyen volt a Bánság képe akkor, midőn a törököktől visszafoglalták és gróf Mercy Ferencznek, a Bánság közigazgatási szervezésével egyidejűleg, főfontosságú feladata volt a dögvészes mocsarak kiszárításával a vidék egészségügyi viszonyait megjavítani és azokat termékeny földdé átalakítani. Ő kezdte meg a Temes- és Bega-völgy ármentesítési és vízszabályozási munkáját, a melyet azóta több-kevesebb eredménynyel szakadatlanul folytattak és csak a jelen időben fejeztek be.
Mercy első sorban a Bega-folyó rendezéséhez fogott és azt Facsettől Temesvárig mesterségesen ásott mederbe vezette, melyet faúsztató csatornává alakítottak át; Temesvártól lefelé pedig közel 70 km hosszú hajózható csatornába vezették vizeit. Ezeket a csatornákat Temesvár fölött ma is faúsztató Bega-csatornának, 152Temesvár alatt pedig hajózó Bega-csatornának nevezik. Megásásukkal a Bega vizeinek rendszeres levezetését, a mocsarak lecsapolását és azt akarták elérni, hogy a hajózás a Dunáról és Tiszáról Temesvárig felhatoljon és hogy a krassómegyei erdőségek fája a faúsztatás útján Temesvárra olcsón jusson el. Ennek azonban néha a vízhiány, néha pedig a vízbőség állotta útját.
A hajózáshoz szükséges vízmennyiség biztosítására a Temes-folyót Kostély községnél egy fenékgáttal elzárták és a Temes vizét egy 10 km hosszú ásott csatornán a Bega-csatornába átvezették; e tápcsatorna torkolatába pedig egy megfelelő zárószerkezettel ellátott zsilipet építettek, mely lehetővé tette, hogy a Temesből mindig csak a szükséges mennyiségű viz bocsáttassék a Begába, nagyvizekkor pedig teljesen elzárható legyen. A Bega árvizeinek csökkentésére pedig a topoloveczi határban kb. 8 km hosszú árapasztó csatornát ástak, mely a Bega árvizeit a Temesbe átvezette; az árapasztó csatorna torkolata alatt a Begán egy szorító sarkantyút építettek, mely az árvizeknek csak korlátolt tömegét engedte a Begacsatornába, a többi részét az árapasztó csatornán át a Temesbe terelte; az árapasztó csatornán itt is elzárható zsilipet építettek. E zsilipek mellé a nyitási, zárási és tisztogatási munkák végzésére Kiskostély és Kistopolovecz községeket telepítették.
Azonban a Bega-csatorna a kisebb víztömeget sem tudta levezetni; a víz már a faúsztató csatorna mentén kiöntött és elárasztotta a Bega és Temes közötti községek határait. A hajózó Bega-csatornán pedig a töltések közötti szelvény a még fennmaradó és odajutó víztömegek elvezetését sem birta meg, miért is Ittebe község közelében előbb három, később 2 km hosszú nyílást hagytak, hogy a csatorna nagyvizei a két Bega közötti rétekre találhassanak elvezetést. Ennek következtében az Ó-Bega medre ezentúl csakis a Beregszó és mellékpatakjai vizeinek és a helyi csapadékoknak levezetésére szolgált.
A XVIII. században végrehajtott munkák a Bega-folyó vízlefolyási viszonyait jelentékenyen megjavították és a mocsarak kiszárítását nagyban elősegítették, de viszont a Temes-folyót súlyosan terhelték a Bega víztömegeivel és bár a vízlefolyási viszonyokat a meder rendezésével és átmetszésekkel azon is javitották, annak árterületén az eddiginél veszélyesebb helyzet állott elő. A Temes-Begavölgy két főfolyamán a mesterséges módon való összekapcsolás és egymásrautalás útján megteremtett vízlevezetési rendszert a későbbi időkben is fenntartottak, tovább fejlesztették és ennek alapján oldották meg a legutolsó években a vízszabályozást és ármentesítést is.
A Berzava-folyó, mely a vízrendszerek harmadik nagyobb folyama, a lapályra érve, éppúgy szertekalandozott és medenczéjét elmocsárosította, akár a Bega; vízlefolyásának javítására a XVIII. században kiásták a Berzava-csatornát Dentától Kanakig, hol az régi medréhez csatlakozott és abban folytatva útját Bókáig, a Temesbe ömlött. Majd a lefolyástalan alibunári mocsár vizeinek lecsapolása és a Temesbe vezethetése czéljából megásták a Terézia-csatornát, mely Szentjános községtől kiindulva, Bótosnál torkollik a Temesbe. Utóbb a két csatornarendszert összekapcsolták és a Berzava-csatornát meghosszabbították Kanaktól Kismargitáig, hol a Terézia-csatornával egyesült és vizei szintén Bótosnál ömlöttek a Temesbe. A Berzava vízlefolyási viszonyaira ez az egyesítés előnyös volt, de másrészről az a hátrány keletkezett, hogy a Berzava árvizei a Terézia-csatornán – melynek alig van valami esése – visszahatoltak az alibunári medenczébe és annak lecsapolását lehetetlenné tették.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi