Dunyov István honvédezredes, szül. 1815-ben Vingán. Ügyvédi oklevelet szerzett. 1848-ban az aradi nemzetőrségnél hadbíróként szolgált és kérlelhetetlen szigorúságával a fellázadt oláhok között rövid idő alatt rendet teremtett. A szabadságharczban kapitányként számos ütközetben vitézül harczolt, míg Nagykátánál megsebesült. Az osztrák haditörvényszék 1852-ben 10 évi várfogságra ítélte, honnan azonban hat év mulva kiszabadulván 1860-ban Olaszországba ment, hol Garibaldi seregével számos ütközetben vett részt, míg a volturnói csatában lábát elvesztvén, több évig olasz nyugdíjból olasz földön élt, gyakran Kossuth Lajos társaságában, kinek mindvégig hűséges barátja volt. 1889-ben halt meg Pistojában. Az olasz szabadságharczban tanúsított vitézségéért a savoyai lovagrenddel, a szent Móricz-rend lovagkeresztjével és az olasz vitézségi éremmel tüntette ki az olasz kormány.
Főleg számos nemzetgazdasági és földrajztörténeti czikket és értekezést írt. Ezek közül legértékesebb munkája a Bokardo Jeromos után fordított műve: A föld és fokozatos meghódítása. Pest, 1872.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.