Schwicker János Henrik dr.
Schwicker János Henrik dr.
Schwicker János Henrik dr., tanár, paedagogus és író, szül. 1839 ápr. 28. Újbesenyőn. Előbb tanítói oklevelet szerezvén, Verseczen, Csákon és Nagybecskereken volt tanító, majd 1865-ben tanári vizsgálatot is tett. 1869-ben a budai tanítóképző igazgatójává nevezték ki, mely hivatalát 1871-ben a pesti királyi főgimnázium rendes tanári állásával cserélte fel és 1873 óta a József műegyetemen is a német nyelvet és irodalmat tanította 1887-ig, a mikor állásáról lemondott, mert a segesóvári kerület országgyűlési képviselővé választotta. Meghalt 1902 júl. 7-én Pesten. Mint író széleskörű irodalmi munkásságot fejtett ki. Sok szépirodalmi, paedagógiai, történeti czikket és ismertetést írt, melyek többnyire a hazai magyar és német és a külföldi német politikai, szépirodalmi és szaklapokban jelentek meg. Népiskolák és középiskolák számára írt tankönyvei, különösen német nyelvtana, a maguk idejében hézagpótló munkák voltak. Nagy érdemeket szerzett főleg ama dolgozataival, melyekben nagyobb külföldi irodalmi vállalatokban a magyar politikai, társadalmi és közoktatási viszonyokat ismertette.
Számos művei között a legnevezetesebbek: Cardinal Martinuzzi und die Reformation in Ungarn und Siebenbürgen. Wien, 1867. – Die letzten Regierungsjahre der Kaiserin-Königin Maria Theresia 1773–1780. Wien, 1871. – Die Katholiken-Autonomie in Ungarn. Pesth, 1870. – Zur Geschichte der kirchlichen Union in der croatischen Militärgränze, Wien, 1874. – Die ungarischen Schulgesetze sammt den ministeriellen Instruktionen und Cirkular-Schreiben zur Durchführung derselben. Bpest, 1877. Három kötet. – Bajorország és a magyar öröködési háború. U. ott, 1878. – Die Orient-Politik Russlands, von Benjamin von Kállay. Aus dem Ungarischen. U. ott, 1878. – Geschichte der Serben, von Benjamin von Kállay. Aus dem Ungarischen U. ott, 1878. – Ungarische Hochlandsbilder. Erzählungen, Jagdabenteuer und Sagen aus den Karpaten. Wien und Teschen. – Das ungarische Unterrichitswesen am Schlusse des Schuljahres 1877–78. Budapest, 1879. – Politische Geschichte der Serben in Ungarn. U. ott, 1880. – Die ungarischen Gymnasien. Geschichte. System. Statistik. Bpest, 1881. – Die Deutschen in Ungarn und Siebenbürgen. Wien und Teschen, 1881. (Die Völker Oesterreich-Ungarns III. 1884.).– Julius Schwarcz und seine Schriften. Pozsony, 1882. – Geschichte der österreichischen Militärgrenze. Teschen, 1883. – Die Zigeuner in Ungarn und Siebenbürgen. U. ott, 1884. (Die Völker Oesterreich-Ungarns XII.) – Das Königreich Ungarn. Brünn, 1886. (Die Länder Oesterreich-Ungarns in Wort und Bild XII.) Peter Pázmány Cardinal-Erzbischof und Primas von Ungarn und seine Zeit. Köln, 1888. – Geschichte der ungarischen Litteratur. Leipzig, 1889. – Die nationalpolitischen Ansprüche der Rumänen in Ungarn. Bpest, 1894.
