Feketeér.
Feketeér.
Feketeér (azelőtt Fikatár). A búziásfürdői járásban fekvő kisközség. Házainak száma 195, lakosaié 951, a kik leginkább románajkúak és gör.-kel. vallásúak. Postája, távírója és vasuti állomása Szinérszeg. Elsőízben a Bulyeni Márk comes és fia János, továbbá Dala fia Miklós részére kiállított 1320. évi határjáró levélben fordul elő. 1400 táján előbb a Nexafiak, majd a Remetei Himfiek, 1416-ban a Szeri Pósafiak birtoka, a mikor a béli kerülethez tartozott. 1468-ban a két Kaszainé Dési Péter fogadott fia Hollódi Fülöp, továbbá a Belinczi Bésánfiak és a Bélvidéki Nexafiak nevében is tiltakozik Jankó György leányai ellen, hogy Feketeér helységet az Iktári Bethleneknek elzálogosították. 1597-ben Báthory Zsigmond a Bésán-családnak adományozta. A török hódoltság alatt románok szállották meg. Az 1717. évi kamarai jegyzékben Vigetar alakban találjuk, a facseti kerületben, 18 házzal. Az 1723–25. évi Mercy-féle és az 1761. évi hivatalos térképen, óhitűektől lakott helyként van feltüntetve, a lugosi kerületben. A hódoltság után a kincstár foglalta le és a csákovai tiszttartóság nagykövéresi uradalmához osztotta be. 1807-ben a vallás- és tanulmányi alap tulajdonába került. A községbeli templom a görög-keletieké és 1891-ben épült.
