Féregyház. Az újaradi járásban fekvő kisközség. Házainak száma 280, lakosaié 1130, a kik leginkább románajkúak és gör.-kel. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Németság. Középkori neve Fejéregyház volt s ekkor Arad vármegyéhez tartozott. A Csanád-nemzetség ősi birtoka. Az 1256. évi osztály alkalmával a Vaffaiaké lett. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben az aradi főesperesség plebániái között szerepel. 1455-ben Fejéregyházi László birtokában találjuk. 1511-ben már egybeolvadt Eperjessel és egy része az aradi káptalané, másrésze 1519-ben a Csályai-családé volt. 1525-ben a Dócziak nyerték adományul. Az 1561. évi adólajstrom szerint a Csáky-, a Keresztény-, a Telegdi- és a Makó-családok voltak a földesurai. Az 1717. évi jegyzékben, a lippai kerületben Firischaz alakban találjuk, 20 házzal. A Mercy-féle térképen Firitiasch, az 1561. évi hivatalos térképen Ferithaz alakban szerepel. 1781-ben, a délmagyarországi kincstári birtokok elárverezése alkalmával, Féregyházi Koich Jefta és Sándor, továbbá vejök Jurkovich János vették meg. 1839-ben Rőth József örökösei, továbbá Majerfy Károly voltak a földesurai. 1844-ben Koich Péter volt itt birtokos, a ki birtokát 1845-ben Hodosi és Kizdiai báró Sina Györgynek adta el. Jelenleg Tagányi Sándor a helység legnagyobb birtokosa. A községbeli templom a gör -kel. román egyházé. A határban, az ú. n. Cetate-dülőben földalatti omladék van, mely a hódoltság korából származik. A községhez tartozik Antal-, Feles- és Ifigenia-major. E tájon feküdt a középkorban Botegyház falu, melyet 1455-ben Keszi Balázs az aradi káptalannak adományozott. Eperjes-Fejéregyháza, melyet 1511-ben említenek, a mai Féregyház tőszomszédja volt.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.