Győröd.
Győröd.
Győröd (azelőtt Giroda). Begamenti kisközség. Házainak száma 247, lakosaié 1419, a kik között 232 magyar-, 117 német- és 1041 románajkú, közöttük a róm. katholikusok és a gör.-keletiek vannak a legtöbben. Postája és távírója Temesremete, vasúti állomása Temesvár. A középkorban Gyüreg (1389), Kysgywregh (1418), Naggyrywg (1429) és Gywrewd (1497) alakban fordul elő az oklevelekben. Az 1492–1498. években a Kenéz-Rekeszi Gyüredi-család volt itt birtokos. Az 1717. évi kamarai jegyzékben Girouda alakban találjuk, 24 házzal. A Mercy-féle térképen Gyroda alakban, a temesvári kerületben lakott helyként van feltüntetve. 1781-ben Sándor Mihály vette meg a kincstártól. 1786-ban gróf Althan Mihály János, 1790-ben Remetei Kőszeghy János, 1803-ban Losonczi Gyürky István lett az ura, 1839-ben Gyürky Pál, Krassó vármegye főispánja és 1896-ban gróf Gyürky Ábrahám volt a helység legnagyobb birtokosa. Jelenleg gróf Gyürky Viktornak és Telbisz Károly dr.-nak van itt nagyobb birtoka. A gör.-kel. román templom 1840-ben épült. A Muth és Klekker czégnek gőzmalma van itt. A községhez tartozik Erzsébet-puszta, mely gróf Gyürky Pálné szül. Vay Erzsébettől vette a nevét. A mai Győröd és Temesremete között feküdt a középkorban Dég, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. Egy 1429-ben kelt oklevél a mai Temesgyarmat szomszédjaként említi. 1523-ban Lepsényi Miklós volt itt birtokos. 1571-ben a Pozsonyban székelő apáczák tartanak hozzá jogot. A hódoltság alatt elpusztult, de az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen még Győröd és Temesremete között van feltüntetve.
