Kisszentmiklós.
Kisszentmiklós.
Kisszentmiklós. Újarad mellett, a Maros közelében fekvő kisközség. Házainak száma 452, lakosaié 2871, a kik magyarok, német- és románajkúak és nagyobbára róm. kath. és gör.-kel. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Újarad. A középkorban Szent-Miklós-Telke néven fordul elő és Arad vármegyéhez tartozott. Eredetileg a Keszi-család birtoka. 1471-ben Keszi Balázs deák, több más helységgel együtt, a csanádi káptalannak adta. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen, a lippai kerületben, már lakatlan pusztaként fordul elő. 1798-ban Eötvenesi Lovász Zsigmond kapta adományul. E család utolsó sarja: Eötvenesi Lovász Amália gróf Zelénski Lászlóhoz menvén nőül, a birtok a gróf Zelénskiekre szállott. Gróf Zelénski Lászlóné után leánya báró Nopcsa Elekné örökölte. A községben öt úri lak van. Az egyiket a Lovász-család építtette 1798-ban s ez jelenleg báró Nopcsa Eleknéé, a másik 1876-ban épült s ez most Poch Sándoré, a Rónai Györgyé 1904-ben épült, a Stuchlik Tivadaré 1905-ben és Hartmann Józsefé 1870-ben épült. A gör.-kel. román templomot 1870 táján emelték. 1849-ben két ízben is volt itt összecsapás az osztrákok és az Arad várat ostromló magyar hadak között. Az itteni gör.-kel. lelkészt Petrovics Zsivánt, a ki az aradi császári őrségnek igyekezett szolgálatokat tenni, a honvédek elfogták és felakasztották. A lakosok önkéntes tűzoltó egyesületet és temetkezési egyletet tartanak fenn. Az országos vöröskereszt egyesületnek is van itt fiókja, mely 1904-ben Erzsébet királyné szobrát állította fel. A Kolb és Wolfart czégnek gőzmalma van a községben. Ide tartozik Kaszárnya-tanya és Zelénski-puszta.
