Lippakeszi.
Lippakeszi.
Lippakeszi (azelőtt Keszincz). Lippától délnyugatra fekvő nagyközség. Házainak száma 451, lakosaié 2227, a kik leginkább románajkúak és gör.-kel. vallásúak. Postája; távírója és vasúti állomása Temeshidegkút. A középkorban Arad vármegyéhez tartozott. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékekben már Feszi néven fordul elő. A XV. században a Páznádi Baki-család birtoka. 1561-ben a csanádi káptalan és Vetési János is a földesurai között volt. A hódoltság alatt magyar lakosai kivesztek s helyükbe a XVIII. század első felében románok telepedtek, a kik a helység nevét Keszincz-re ferdítették. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen még pusztult helyként van megjelölve, de az 1761. évi térképen, Gessinz alakban, már ismét óhitűektől lakott helyként szerepel. 1782-ben Névery Elek és József vették meg a kincstártól, de ezt sem fizették meg s így továbbra is a kincstáré maradt. 1801-ben Eötvenesi Lovász Zsigmond vette meg a kincstártól, a kiről Imrére szállott, majd Amália férj. gróf Zelěnski Lászlóné örökölte. Jelenleg báró Nopcsa Elekné szül. gróf Zelěnski Matild a legnagyobb birtokosa. A gör.-kel. templom még a hódoltság alatt épült; eredetileg más czélra használták, 69de a románok a ház egyik tűzfala mellé tornyot építtettek és azóta templom gyanánt szolgál. A határban fekszik Ó falu-dülő, a hol a falu a hódoltság előtt feküdt. A községhez tartozik Rakita-puszta. A mai Lippakeszitől délre feküdt Horpataka, mely szintén Arad vármegyéhez tartozott. Eredetileg a Keszi-család birtoka. Keszi Balázs deák 1471-ben a csanádi káptalannak adta.
