Orczyfalva.
Orczyfalva.
Orczyfalva. Az arad-temesvári vasútvonal mentén fekvő nagyközség. Házainak száma, 564, lakosaié 2161, a kik leginkább németajkúak és róm. kath. vallásuak. Postája és vasúti állomása helyben van, távírója Vingán. A középkorban a mai Orczyfalva helyén Kakat (Kokoth) nevű helység feküdt, a melynek első nyomaira 1318-ban akadunk, a mikor Kokaachi Miklós fia András, szomszéd birtokosként szerepel. A helység előfordul az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben is. Mátyás király Kakath és Tóth-Kakath temes-vármegyei birtokokat Lekcsei Sulyok Györgynek és fiainak Jánosnak, Istvánnak, Györgynek, továbbá testvérének Andrásnak adományozta, kiket 1467-ben e birtokokba beiktattak. 1467-ben azonban már Marhárt Jakab birtoka. 1487-ben János csanádi püspöknek, valamint Dóczi Péternek és Imrének is voltak itt részbirtokaik. 1529-ben János király Bradách István és Imre itteni részbirtokait elkobozván, azokat részben Jaksics Márknak, részben Kendeffy Miklósnak, valamint nejének Miliczának és Pásztoi Zsigmondnak adományozta. 1537-ben Kendeffy Miklós panaszolja, hogy Jaksics Márk Kakathon levő részbirtokát erőszakosan elfoglalta. 1515-ben Kendeffy János volt itt birtokos. Az egész középkoron át a helység két részből állott. Kakathból és Tóthkakathból. A plebánia Tóthkakathon volt. A hódoltság alatt mindkét helység elpusztult. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen Kokot alakban, lakatlan helyként van feltüntetve. Az 1761. évi hivatalos térképen Koket alakban kincstári puszta és a monostori számtartóság alá tartozott. A II. József császár alatt történt harmadik német telepítéskor e pusztán a temesvári igazgatóság 209 új házat építtetett s azokba 1784–86-ban 200 németországi családot telepített, 1785-ben pedig belföldi németekét. A község ekkor báró Orczy József főispán után az Orczyfalva nevet nyerte. 1839-ben báró Sina György birtokába került, 1859-ben báró Sina Simon volt a birtokosa, 1880-tól pedig báró Sina Iphigenia, férjezett herczeg de Castries de la Croix Ödönné és jelenleg a budapesti Földbirtok és Telekbank 87részvénytársaság. A községbeli régi úrilakot báró Sina György építette s ez most Kelemen Jánosé. A róm. kath. templom 1809-ben épült. Van itt két takarékpénztár, temetkezési egylet, Ortmann János gőzmalma és villamtelepe, Eipert Flórián és Társai gőzmalma és Rabong Miklós szalmahüvelygyára. Idetartozik a monostori kispuszta.
