Temesnagyfalu.

Full text search

Temesnagyfalu.
Temesnagyfalu (azelőtt csak Nagyfalu). Az Aranka mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 305, lakosaié 1499, a kik nagyobb részben szerbajkúak és gör.-kel. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. E község már az 1333–35. évi pápai tizedjegyzékben is az egyházas helyek között szerepel. 1355-ben Nagy Lajos király Zynghi Miklós esztergomi érseknek, valamint testvéreinek, Jánosnak és Tamásnak adományozta. 1383-ban Miklós esztergomi érsek öcscse, Tamás mester fia István, másfelől Vásári János fia László fia Demeter megosztoztak rajta. Tamás mesternek, a Rupolujvári-család ősének, két fia volt István és János; de ezek hűtlenségbe esvén, Zsigmond király 1403 nov. 6-án összes birtokaikat, s így Nagyfalut is elkobozván, az utóbbit Tapsoni Anthimi Jánosnak adományozta. Ő róla fiaira, Miklósra és Jánosra szállott, a kik még 1432-ben a helység földesurai voltak. 1440–1450 között az Anthimi-család a helység egy részét elzálogosította Fejéregyházi János deáknak, majd pedig eladta a váradi káptalannak. A másik részt 1453 febr. 3-án csereképen átengedte Hunyadi Jánosnak. Mátyás király ezt a részt a lippai uradalomhoz csatolta és 1463 febr. 19-én anyjának udvartartására rendelte, de 1464 táján a Jaksics-családnak adományozta. 1480-ban Jaksics István volt a földesura. E családnak 1543-ban bekövetkezett kihalta után, Petrovics Péter Temesvárhoz csatolta, 1551-ben pedig azt vitatta hogy a helység az ő magánbirtokához: Csálya várához tartozik. A Jaksicsok alatt szerbek költöztek a faluba. Az 1557–58-iki összeíráskor 70 szerb gazdát találtak itt. Az uratlan Jaksics-részt Ferdinánd király 1558 aug. 2-án Földvári Istvánnak és testvéreinek adományozta. 1559-ben Bornemisza Benedek a falut lefoglalta magának s azt a saját tiszttartója alá helyezte. Az 1561–64. évi adóösszeírások szerint a nagyváradi káptalan és Olcsárovics Demeter voltak a földesurai. 1597-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem Lapispataki Segnyei Miklósnak adományozta. A XVII. századból nincs róla adatunk, de az 1717. évi jegyzék szerint 16 házból állott s ekkor a temesi kerületbe osztották be. 1753-ban a temesvári igazgatóság vámházat épített itt. 1768 ápr. 21-én II. József utazott át a helységen s míg itt lovakat váltottak, megebédelt. Ma is mutatják a szerb templom közelében azt a házikót, a hol a császár megpihent s megebédelt. Később a falut, melyet 1779-ben Temes vármegyéhez csatoltak, gróf Szápáry József vásárolta meg a kincstártól. A XVIII. század végén németek telepedtek ide. 1838-ban gróf Szápáry Mihály volt a földesura, azután pedig az Almássy-család. A XIX. század ötvenes éveiben báró Sina György vette meg. 1880-tól 1910-ig báró Sina Ifigenia férjezett gróf d'Harcourt Emánuelné volt itt birtokos és jelenleg a budapesti földbérlő és telekbanké. Az itteni róm. kath. templom 1888-ban épült, a gör.-kel. szerb templom pedig 1770 táján. 1877-ben árvíz öntötte el a község felét. Van a községben polgári olvasókör, kosárfonóipari hitelszövetkezet és szerb gazdák szövetkezete. Ide tartozik Galambosmajor és Ilkamajor. A mai Temesnagyfalutól éjszakra, az Aranka-patak és a Maros között, feküdt a középkorban Ráróstelke falu, a melyet Zsigmond király 1403-ban Tapsoni Anthimi Jánosnak adományozott. Tőle 1454-ben Hunyadi János szerezte meg. – Nagyfalu mellett feküdt Rimán falu is, melynek legrégibb birtokosa Szőlősi Petőfi Tamás volt s ennek magtalan halála után, 1446–53 között, Hunyadi János kormányzó. E két falu azonban nem érte meg a XVI. századot. A mai Temesnagyfalu és a 110Maros között feküdt Rohoncza is, hol a tatárjárás előtti korszakban cziszterczita-rendű monostor állott, melyről első ízben 1532-ben van adatunk. A tatárjárás alatt elpusztulván, többé fel sem épült; plebániája azonban az 1333–35. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. Nagy Lajos király a helységet 1355-ben Zynghi Miklós esztergomi érseknek, valamint testvéreinek, Jánosnak és Tamásnak adományozta. Ettől kezdve, Mátyás király uralkodásáig, Nagyfalu sorsában osztozott. Mátyás király a Kéri családnak adományozta. E család magvaszakadtával I. Ferdinánd király 1556-ban a falu egy részét Kisserjéni Pálnak, Mihálynak és Dorottyának adományozta. Temesvár elfoglalása után Rohonczát is elfoglalták a törökök. 1561-ben Serjéni Pál, 1564-ben Mihály volt a földesura. Rohonczával voltak határosok Surányfalu, Szépfalu és Szot, a melyekről egy 1232. évi oklevél emlékezik meg. Valószinűleg a tatárjárás alatt pusztultak el. – Temesnagyfalutól keletre, Székesúttól délre feküdt Tóti helység, mely első ízben az 1333–35. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő. Albert király 1439-ben Marczali Györgynek és rokonainak adományozta. Később Székelyszegi István is szerzett itt birtokokat. 1507-ben a csanádi káptalan is jogot formált a faluhoz. A mohácsi vész utáni korszakban a magyar jobbágyok odahagyták a falut s helyükbe szerbek költöztek. Az 1557–58. évi összeírás szerint lakosai mind szerbek voltak. 1561-ben Székelyszegi István és Korláth Istvánné voltak a földesurai. 1597-ben Báthory Zsigmond Lapispataki Segnyey Miklósnak adományozta, ennek hűtlensége után pedig Szentandrásy György borosjenei alkapitány szerezte meg, kinek örökösei 1650-ben jogukat a helységre fenntartották. A XVIII. század elején elpusztult. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen már csak pusztaként szerepel.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi