Végvár.
Végvár.
Végvár. A Magyar délkeleti helyiérdekű vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség. Házainak száma 589, lakosaié 2884, a kik leginkább református vallásúak. Postája; távírója és vasúti állomása helyben van. Ez a helység a II. József császár uralkodása alatt, az 1784–86. években történt harmadik német 125telepítéskor keletkezett. A dentai számtartóság 230 házat építtetett itt a letelepülő családok részére. 1787-ig az új helységben, mely Rittberg nevet nyert, mindössze 82 német család nyert elhelyezést, Később újabb német családok érkeztek, de a következő évben közülök 34 család elszökött és helyükbe 1790-ben tűztől tönkrejutott telepeseket helyeztek el, a kassai kincstári kerületből. 1791-ben a lakosság egy részét áttelepítették Daruvárra, onnan meg 78 evang. caládot helyeztek át Rittbergre. De a németek nem sokáig maradtak itt meg. 1794-ben az elköltözöttek helyére Csanád, Csongrád, Békés és Heves vármegyékből 150 ref. Vallású magyar családot telepítettek le. 1810-ben herczeg Meriadec de Rohan Guemené Lajos Viktor nyerte adományul, a kitől 1818-ban gróf Vojkffy István vette meg. 1829-ben Sina György tulajdonába ment át, a kiről örökségkép báró Sina Simon Györgyre szállott. Ennek halála után leánya, Anasztázia, férj. Gróf Wimpffen Viktornéé lett, utána fia, gróf Wimpffen Sieggriedé, a ki 1896-ban eladta Végvári Neumann testvéreknek, de ezek 1904-ben felparczellázták. A községbeli református templom 1888-ban épült. Van a községben olvasóegylet, polgári olvasókör, iparosegyesület, gazdakör, takarékpénztár, hitelszövetkezet, fogyasztási és értékesítő szövetkezet és Juhász Ferencz és Társa gőzmalama.
