Jeszenszky (Nagy-Jeszeni).
Jeszenszky (Nagy-Jeszeni).
Jeszenszky.
Túrócz vármegye ősi családja. Bővebb adatait Szatmár vármegye monografiájában közöltük. Dániel, Menyhért, Simon, Lőrincz, Boldizsár, Gáspár, Péter, Miklós és György 1563 máj. 7-én nemességújító czímerlevelet nyertek I. Ferdinánd királytól. Györgytől a Temes vármegyébe költözött ág a következőleg származik le: fia Dániel, ezé Mátyás, ezé Pál, ezé Dániel, a kinek Jeszenszky Zsuzsánnától 1731-ben született fia Dániel, ennek fia János (szül. 1778, Nagy-Jeszenben), fia Ferencz (szül. 1810) 1830 aug. 18-án hirdettette ki nemességét. 1832-ben tb. esküdt, 1835-ben tb. alügyész, 1841-ben alügyésznek, 1848-ban főügyésznek választották meg. 1849-ben a magyar kormány polgári biztosnak nevezte ki. 1867-ben vármegyei törvényszéki ülnök. Fia Béla (szül. 1844) a III. osztályú vaskoronarend vitéze, Temesvajkócz, Románszentmihály stb. községekben birtokos. A családból még négyen hirdettették ki nemességüket. Közülök János 1823-ben nyert nemesi bizonyítványt Túrócz vármegyétől. János István (XVI. sz.) túróczvármegyei szolgabiró testvérétől Györgytől származik, a kinek unokája Dávid (1580) volt. Fia Béla, ennek utóda volt János, 1823-ban németszentpéteri, 1832-ben újaradi jegyző. Fia Ignácz († 1886) füvesi jegyző. Fiai János (szül. 1855) főszolgabiró, utóbb árvaszéki ülnök. Ignácz nagykikindai ág. ev. lelkész.
Címer: aranyban, hármas zöld halom középsőjéből kiemelkedő lombos kőrisfa előtt, az első halmon álló, nyitott szájú, nyelvét kiöltő, lihegve hátratekintő fekete medve, melynek balszügyébe a paizs baloldalából sűrű fellegekből előnyúló két férfikar kopját döf. Sisakdísz: Kőrisfát tartó paizsbeli medve, növekvően. Takarók: feketekék-aranysárga.
