Ruházat
Ruházat
A ruházat se mutat eltérést más magyar vidék népének: viseletétől, legföllebb a hol be vannak ékelve a románság közé, meglátszik a román hatás is. A férfiak ruhája: a kiskabát = dóka; a nagykabát = felöltő, jánkli, kaczabáj; a mellény = lajbi, kis mandli; a nadrág; a téli kabát = bekecs; a téli bunda = ködmen, bunda; a szűr = szűrkankó; a kalap és télen a sipka. Ünneplőjük = kékbeli posztóruha.
A nők ruhája: ing = pöndöly; szoknya = rokolya; kötény – kötő, surci; mellszorító = pruszlik, erre vászonból szőtt könnyü ujjaskutli, rajta a felsőruha = kaczabáj. A kontyot összefoglalja a „fityula”, a melyre á fejkendőt teszik. A kabát neve itt-ott jánkli s a czipő = topánka; a blúz fölé „vizitli” jön. Téli ruhadarabok: rövid felső = tyurak, hosszabb felső = bunda.
A férfiak ködmöne, bekecse és subája vagy bundája báránybőrrel van béllelve s tulipános, többnyire zsinórból, vagy egyéb díszítésekkel van kiczifrázva. A nők kedvelik a csipkét, a selyem- és bársony-pántlikát; azután a különböző hímzéseket, kivált a fehérneműeken vagy azokon a kendőkön, melyet a legénynek ad a lány. Nyakukat üveggyöngy fűzérrel vagy aranylánczczal díszítik, melyeken aranyszívek, keresztek, Mária vagy más szentek képei fityegnek.
