Legkedvesebb szórakozása a németeknek a táncz: „Am Obed iz Musik, da geh’ i zum Tanz, Ergebe der Freude mit Lebchen mich ganz.” A Maros mentén már hatéves gyerek tánczol a párjával. Vasárnap délután, mindjárt a litánia után kezdődik, akár a kocsmában, ákár máshol és leszámítva a fejés, vacsora és öblögetés idejét; eltart éjfélig. Nincsen, ünneplés táncz nélkül: Még az eszem-iszomot is elengedi a német, a tánczot soha. Rendesen a hosszúlépésű „láng geschrittene” Ländler-rel kezdik, a miből a keringő lett s a hopser-rel (polka) végzik. Csárdást olykor a legények tánczolnak egyedül, ilyenkor csak nézik őket a leányok és nevetve tapsolnak a csizma és bokaverő Juch hé!… kiáltásokra.
Legnagyobb ünnep: a kirvei. Nem templomi ünnep, mert a védszent ünnepét külön búcsúval ünneplik meg, p. o. Nagyszentpéteren Péter és Pál napján rózsabált, templomünnepélyt és külön kirveit tartanak; hanem igazi népünnep az; községék és családok legnagyobb ünnepe, az aratás örömére. A svábok esztendeje ezért a kirvei előtti és utáni félévre oszlik.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.