Források:
Források:
1. J. H. Schwicker: Geschichte des Temeser Banats, 1861. – 2. E. Suess: Über den Lauf der Donau (Österr. Revue, 1863). – 3. Hunfalvy J.: A magyar birodalom term. viszonyainak leírása, III. k. 1865. – 4. H. Wolf: Geologisch-geographische Skizze der niederungarischen Ebene (Jahrb. d. kk. geol. Reichsanstalt, XVII. k. 1867). – 5. J. Wessely: Der europäische Flugsand und seine Kultur. Besprochen im Hinblick auf Ungarn und die Banater Wüste insbesondere, 1873. – 6. Böckh J.: Az 1882. évben Krassó-Szörény vármegyében eszk. felv. vonatk. jegyzetek (Földt. Közl. XIII. k. 1883). – 7. Halaváts Gy.: Jelentés az 1882. évb. Versecz körny. eszk. földt. felv.-ről (Földt. Közl. XIII. 1883). – 8. Lóczy L.: Jelentés az 1883. év nyarán a Maros és Fehér-Kőrös közötti hegyvidéken és az aradi hely alján eszközölt földt. részletes felvételekről (Földt. Közl. XIV. és XV. 1883). – 9. Halaváts Gy.: Alibunár, Moravicza, Móriczföld, Kakova földtani fölvétele (Földt. Közl. XIV. 1884). – 10. U. a.: Fehértemplom–Kubin vidéke (Földt. Közl. XV. 1885). – 11. U. a.: Versecz Vidéke (Földt. Közl. XV. 1885). – 12. Lóczy L.: Geol. észlelések Arad vidékéről. (Földt. Közl. XV. 1885). – 13 Breuer A. dr.: Helyrajzi emlékmű a magy. orv. és term. vizs. 1886. évi augusztus 22–26-ig Buziás–Temesvárott megtartott XXIII. vándorgyűlésre. E munkában: Halaváts Gy.: Temes vármegye földtani viszonyai: Borbás V. dr.: Temes vármegye vegetácziója; Staub M. dr.: A vegetáczió kifejlődése Délmagyarországon; Tömösváry Ö. dr.: Délmagyarország állami tekintetben Szalkay Gy dr.: Temesvár meteorológiája. – 14 Themák E.: A délmagyarországi homoksivatag (Term. tud. füzetek, XI. 1887). – 15 Böckh J., T. Róth L., Schafarzik F.: Javaslat a krassószörényi hegys. déli részének elnevezése és felosztása tárgyában (Földt. Közl. XXIII. 1893). – 16 Halaváts Gy.: A magyarorsz. ártézi kutak története, 1896. – 17 Ortvay T.: Magyarország régi vízrajza, 1896. – 18 A m. kir. földtani intézet kiadásában megjelent 1:25.000 méretű geológiai térképlapok, 1907. – 19 Gáspár J. dr.: Temesmegyei talajok elemzése (Term. tud. füzetek, XXI. 1897). – 20 Matlekovics S.: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor I. és II. rész, 1897. – 21 Sóbányi Gy.: A törmelékkúpok keletkezéséről (Földt. Közl. 1897). – 21 Böckh J, és Gesell S.: A magyar korona orsz. term. mív. és feltár. levő nemes fém, ércz, vaskő, ásványszén, kősó és egyéb értékesíthető ásványok előfordulási helyei. Térkép, 1898. – 23 Treitz P.: Szikesterületek Magyarországon (Földt. Közl. 1898). – 24 Horusitzky H.: Lőszterületek Magyarországon (Földt. Közl. 1898). – 25 Lóczy L.: „Quatre cartes illustrant les particularités orohydrographiques du Royaume de Hongrie”. Atlasz 1:900.000 (kézirat) 1899. – 26 Papp K.: Éles kavicsok Magyarország hajdani pusztáin (Földt. Közl. 1899). – 27 Bátky Zs.: Néhány adat a Magyar Nagyalföld Klimatografiájához, 1900. – 28 Treitz P.: Talajnemek osztályozása (Földt. Közl. 1901). – 29 U. a.: Magyarország talajának beosztása klimazonák szerint (Földt. Közl. 1901). – 30 Czirbusz G. dr.: Magyarország a XX. évszázad elején, 1902. – 31 Cholnoky J. dr.: A futóhomok mozgásának törvényei (Földt. Közl. XXXII. 1902). – 32 Ajtay J.: A delibláti futóhomokról (Erdészeti Lapok 41. évf. 1902). – 33 Gáspár J. dr.: Temesvár ivóvizei és talajlevegőjének elemzése (ismert. Földt. Közl. XXIII 1903). – 34 Balogh M: dr.: A Nagy Magyar Alföld közepes magassága (Földr. Közl. XXXI. 1903). – 35 Cholnoky J dr.: A delibláti homok hőmérséklet ingadozása (Math. és term. tud. Értesítő, XXI. 1903). – 36 Schafarzik F.: Az aldunai Vaskapu-hegység geológiai viszonyainak rövid vázlata. (Földt. Közl. 1903). – 37 U. a.: A krassószörényi Poljána Ruszka-hegység dny.-i részének geológiai viszonyai (Földt. évk. 1903–5). – 38 Vargha Gy.: Temesvár és környékének helyzete a Nagyalföldön. (Term. tud. lapok, XXXIII. 1904). – 39 U. a.: Buziás és geyzirszerű szökő forrása (Term. tud. füzetek, 1904). – 40 Czirbusz G. dr.: Völgyképződés Magyarországon (Term. tud. füzetek, XXVIII. 1904). – 41 Temes vármegye közgazdasági és földmivelésí 1:144.000 méretű térképe. Szerk. és nyom. a m. kir. államnyomda, 1905. – 42 Güll V.: A talaj alkotó részeinek csoportosításáról (Földt. Közl. XXXV. 1905). – 43 Kenéz B. dr. Magyarország népességi statisztikája, 1906. – 44 Sigmond E. dr.: Alföldünk szikeseinek válfajai (Földt. Közl. XXXVI. 1906). – 45 Papp S. dr. és Hankó V. dr.: A magyar birodalom ásványvízei és fürdőhelyei, 1907. – 46 Berger L.: Temes vármegye gardasági viszonyai és gazdálkodási rendszerei (Tanulmányok az Alföld gazdálkodási viszonyairól, IV. köt., 1907). – 47 Czirbusz G. dr.: A Kárpátok hegyeinek és folyóinak nevei. Geografiai etymológia, 1908. – 48 Cholnoky J. dr.: Az éghajlati zónákat jellemző talajnemek, 1909. – 49 Lóczy L.: A magyar birodalom hegységeinek, dombvidékeinek és síkságainak csoportosítása (Vezető a m. kir. földt. intézet múzeumában, 1909). – 50 Cholnoky J. dr.: Az Alföld felszine (Földr. Közl. XXXVIII. 1910): – 51 Kozma B.: A kunhalmok elhelyezkedése az Alföldön (Földr. Közl. XXXVIII. 1910). – 52 Rapaics R. dr.: Magyarország növényföld. tagozódása (Term. tud. Közl. Pótfüzetek XLII. köt. 1910). – 53 Rubinek Gy.: Magyarországi gazda czimtár, 1911. – 54 Ajtay J. A delibláti kincstári homokpuszta ismertetése (Erdészeti Lapok, LI. évf. 1912). – 55 Róna Zs. dr.: Éghajlat, II. rész.
