Kossova.
Kossova.
A legnevezetesebb, legerősebb és legkárosabb szél itt is, mint Délmagyarországon általában, a Kossova-szél. Irányára nézve kelet–délkeleti. A romániai síkságról jön át a hegyeken és főhn-szélként csap le a pusztára. A pusztának gazdasági élétére oly eminens fontosságú szélről már sokan írtak (Schafarzik F. dr., Cholnoky J. dr., Hegyfoky K., Czirbusz G. dr., Themák E. stb.). Róna Zsigmond dr. róla a következőket mondja: A Tisza–Maros szögén amúgy is a délkeleti szél uralkodik, de tudnunk kell, hogy csak az erősebb ily irányú légáramlatokat szokás a Kossova névvel illetni. Minden esetre nevezetes dolog, hogy a délkeleti szél hazánkban másutt egyáltalában nagyon ritkán szokott viharos erővel fellépni, csak éppen a délkeleti megyékben, jelesen Erdély részén és a Maros–Tisza közén, „egyebütt az igazi viharos szél nyugtról és éjszakról fúj”. A Kossova keletkezésében egy részt „a légnyomás bizonyos eloszlási módja, másrészt a hegyrajzi viszonyok működnek közre”. Ha Kossova fú, az esők az Adriai-tenger felől fokozatosan átterjednek hazánk nyugati felére, míg keleti felében „az idő egyelőre száraz”. Az esőzés többnyire összeesik a Kossova végével. A Kossova 6–8 héten át „alig számbavehető megszakításokkal, 5–7 erősséggel szokott dühöngeni”. Az általa okozott károk néha óriási mértéket öltenek. A füveket gyökerestül kifújja, szintúgy a csemetéket, cserjéket, fákat is. De nemcsak azzal okoz nagy kárt, hogy a talajt megbolygatja, hanem azért is, mert a rügyeket, leveleket a szélhajtotta homokszemek szétszaggatják és leverik.54 A Kossova elültével az ültetvények olyanok, mint jégverés után.
