A várispánságok.

Full text search

A várispánságok.
A főesperességi kerületek a vármegyék keretein belül léptek életbe, a miből következik, hogy a temesközi vármegyei intézményeknek már a főesperességek előtt kellett létrejönniök. Szent-István nagy alapításai között minden tekintetben legnevezetesebb a várispánságok (később vármegyék) intézménye, melynek Nagy Károly császár államszervezete volt a mintaképe.
A várispánságok a honfoglaláskor meghódolt szláv és egyéb (avar) népek fővajdáinak hatóságából bontakoztak ki. Szent-lstván államalkotásáig a fővajda volt parancsolója annak a vidéknek, melyet ő és nemzetsége megszállott, vagy mely a föllázadt törzsfők legyőzése után a győztes hatalomra háramlott. Szent-István a vajdák helyébe a maga királyi tisztviselőit állította és székhelyet rendelt nekik a leigázott bolgárok, szlávok vagy avar népek grádjaiban, gyűrűiben, földváraiban; vagy pedig ásatott és emeltetett nekik ilyen földvárakat ott, a hol még nem voltak. Minden régi lakos egy-egy ilyen várbirtok területén és minden rajta élő, ősszabadból (nemesből) bármi okon szolgai állapotba jutott vagy pedig nem ősszabad eredetű magyar, a behelyezett királyi főtisztviselő hatósága alá tartozott, ki a király nevében főbirájuk, közigazgatási főnökük, a királyi várbirtokok kezelője és a királyt megillető jövedelmek sáfára volt. S mivel az alája tartozó nép az ország számos vidékén s különösen a Temes-közben szláv volt: a király tisztviselőjét a ,,zsupán” szláv szóval ispánnak, az általa kormányzott területet pedig a szláv „megyáról” megyének nevezték el. A vérbeli magyarságtól lakott területeken a maga nemei és ágai kötelékében, nemzetségi tisztviselőinek igazgatása alatt élt a nép. Ha fölebbvalóinak ítéletével nem volt megelégedve, a királyhoz fordult igazságért. A magyarságot a honvédelem kötelezettsége kapcsolta össze a várispánsági szervezettel. Az ország védelmére az ősszabad magyar nép épp úgy 253kötelezve volt, mint a várispánsági alattvaló. A király parancsára a várispán a csapatvezér, a ki körül a szomszéd ősszabad magyarok is csoportosulni tartoznak. Országvédelmi tekintetben tehát a várispán hatalma túlterjeszkedett a királyi várbirtok határain s megszabott kerülettel bírt.
A várispánságok élére Szent-István a magyar nemzetségek és ágak főembereit, sok esetben a saját törzséből való ágak és nemzetségek fejeit állította; várispánjai mellé tisztviselőkül a szláv előkelőségeken kívül olyan alkalmas ősszabad magyarokat nevezett ki, a kik a várbirtokból számukra kihasított földek haszonélvezetéért önként kiváltak nemzetségeik kötelékéből. Ezekből a „törzsökös jobbágyokból”, a ,,szent király szabadjaiból” lettek később, mikor a várszerkezet már megerősödött, a fegyveres várjobbágyság arisztokratái. A törzsszerkezet lassú lazulásával alakult ki Szent-István uralkodása végeig 45 várispánság, melyeknek lakott területe a mai anyaország és Erdély közel háromnegyed részének felel meg. Ez alkotta egy egész századon át a közigazgatásilag és honvédelmileg egyformán jól megalapozott magyar királyságot.*
Károlyi Árpád: id. m., 268. 1.
Hogy a Szent-István alatt megalakult 45 várispánság között volt a temesi várispánság is, a következők bizonyítják:

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi