II. Lajos.

Full text search

II. Lajos.
II. Ulászló már nem érte meg a magyar nemzet bukását. 1516 márcz. 13-án, II. Lajos életének 61-ik évében megszünt élni. Utána fia, a 10 éves II. Lajos ült a királyi székbe. Szapolyai János pártja a II. Ulászló halálát követő országgyűlésen tiltakozott Brandenburgi György gyámsága ellen, mert az 1508-ki törvény kizárta a kiskorú királynak idegen gyámra bizatását. A párt tehát azt óhajtotta, hogy Lajos kiskorúságának idejére Szapolyai János országkormányzóvá választassék. Ellenben az udvari párt, gyámolítva Miksa császár és a lengyel király követeitől, meghiúsította a vajda törekvéseit s a kormányt az országtanácsra bízván, Szapolyait Perényi Imre mellé koronaőrré választotta. Az országtanácsba az 1518. évi országgyűlés megválasztotta az esztergomi és kalocsai érsekeket, a pécsi és erdélyi püspököket, Ujlaky Lőrincz herczeget és Báthory István temesi főispánt, a nemesség közül pedig 15 tanácsost.
321Mondhatatlan zavar és pártvillongások közepette szomorúan tapasztalta a nemzet, hogy a növekedő király egyénisége nem nyujt a jövőre reményt erőteljesebb kormány iránt, mely a hazát a mind fenyegetőbbé fajuló török veszedelemtől megmenteni képes volna. A kéjvadászó Brandenburgi György szüntelen mulatságokkal, játékokkal, tánczvigalmakkal és egyéb kéjelgésekkel annyira megrontotta az egyébként tehetséges és jóhajlamú királyi gyermeket, hogy nemcsak elszokott a munkától és komoly foglalkozástól, de a nemzet s haza szeretetétől és az országos ügyek intézésétől is elidegenült.
Midőn Báthory Istvánt az 1519-ki országgyűlés nádorrá választotta s a helyére lépett Ujlaky Miklós temesi főispán s erdélyi vajda országbiróvá lett, a temesi főispánná s Nándorfejérvár parancsnokává kinevezett Perényi Péter kétségbeejtő állapotban vette át Temes vármegye igazgatását. A temesi területen ez időben semmi haderő sem volt, várai nem voltak fölszerelve s élelemmel ellátva, a Duna mentén fekvő erősségek pedig a legelhanyagoltabb állapotban valának. Az a 20.000 arany, a mit még 1515-ben Bernát egri kanonok Báthory Istvánnak a végből kézbesített, hogy a temesvármegyei és dunaparti várakat jó karba helyezze,* elfogyott a pórlázadás elnyomásának költségeire. A magyar nagyok külső segély, különösen Károly császár, a pápa és a lengyel király támogatásában bizakodva, könnyelmű gondatlanságnak engedték át magukat, a hadak szervezését elmulasztották, sőt annyira mentek, hogy midőn 1520 vége felé Szelim szultán meghalt és utóda, a harczias I. Szulejmán vette kezébe a hódító hadviselés ügyét a szultán követét, ki Budán Lajos királytól hűsége jeléül évi adót követelt, nemcsak megcsúfolták és bántalmazták, de börtönre is vetették. Erre a porta azonnal megkezdte az ellenségeskedést. Mindjárt kezdetben több szerbiai vár, többi között a Logodi Simontól hősiesen védelmezett Sabácz is a törökök hatalmába került.
Fessler V., 909. 1.
Ezalatt Lajos király Mária főherczegnővel, Ferdinánd főherczeg pedig Anna magyar királyi herczegnővel a kötött szerződés szerint házasságra léptek. Szulejmán pedig megtette készületeit a hadjáratra s mintegy 200.000-nyi sereggel megindult a Duna felé s Nándorfejérvár alá vezette táborát. Míg a szultán a vár bekerítésével foglalkozott, Mehmed-Hydet basát 40.000 emberrel átküldé a Dunán, hogy a Nándorfejérvár felszabadítására netán érkező magyar sereget visszaszorítsa. Mehmed Pancsovánál és Horomnál kelt át a temesi területre, de nagy meglepetésére ellentállásra sehol sem talált; mi több, hadi készületeknek és fegyverkezésnek nyomát sem látta, hanem mindenütt félénk, ijedt néppel találkozott.* Akadály nélkül terült szét a török Temes vármegye messzeterjedő síkságán és Ujpécs előtt tábort ütött. Miután a törökök a vidéket kifosztották, Mehmed visszaparancsolta őket a szultán táborába.
Griselini I., 60.
Nándorfejérvár minden oldalról bekerítve és lövöldöztetve, minthogy sem élelemmel, sem ágyúkkal ellátva nem volt s parancsnoka, Héderváry Ferencz is lelkiismeretlenül elhagyta, végre Móre Mihály árulása következtében, 1521 aug. 29-én az őrség szabad elvonulásának föltétele mellett megadta magát. Szulejmán, adott szava ellenére, az őrséget utólsó emberig felkonczoltatta. A várműveket 21.000 oláhval helyreállíttatván s Bali bég parancsnoksága alatt 3000 janicsárt hagyván a vár védelmére, visszatért Stambulba. Balibég pedig felhasználta a dunai végszélek védtelenségét újabb betörésre, 1522-ben akadály nélkül átkelt a Dunán, rabolva vonult át a temesi területen s Ujpécset ismét bekerítette. Az igénytelen váracs most is tartotta magát. Balibég nem is sokat vesződött vele. Czélja inkább az volt, hogy a szerzett zsákmányból Nándorfejérvár őrségét ellássa. Temérdek marhát elhajtott, több falut felgyújtatott s a védtelen lakosság között mindenütt rémületet keltve, 1500 keresztény fogolylyal visszatért Nándorfejérvárra.
Mindez azonban csak gyászos előhírnöke volt a következő szerencsétlenségnek. Az 1523-ki budai országgyűlés 13. t.-czikke a bandériumokat és királyi hadakat Temes vármegyébe, mint az ország legveszélyeztetettebb részébe rendelte ugyan, hogy a megyét a törökök betöréseitől megóvják, azonban az ország végzete e csekély erő által többé már nem volt elhárítható.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi