Közgazdasági viszonyok.
Közgazdasági viszonyok.
A kereskedelem és ipar középpontja a fővárosban volt. A vidéki nemesség házi szükségleteit hazai kereskedők és iparosok fedezték. Fekvésénél fogva Temes vármegye különösen hadi eszközök, fegyverművek készítésére volt alkalmas. Fegyverkovácsok és golyóöntők nagyszámmal laktak a vármegye váraiban s városaiban, sőt czigányok is foglalkoztak fegyvergyártással. Varjason és Fulgeduson Temes vármegyében nyílgyárak is voltak. A kovács, szabó, csizmadia, bognár, asztalos, szíjgyártó, timár s kőmíves mesterségek minden népesebb községben el voltak terjedve. Temesvárott a Hunyadiak várkastélyán, a minoriták és ferenczesek templomain és zárdáin kivül, számos nemesi kúria is fennállott, melyek sok ügyes kézmívest foglalkoztattak. A népesség nagy száma, mely e korban Temes vármegyét lakta, az ipar és szorgalom terjedését fokozta. Lippa és Temesvár jelentékeny kereskedelmi viszonyban állott Erdélylyel. Kevevára, Horom, Orsova, Lugos, Karánsebes a Balkánnal és a távolabbi kelettel folytatott élénk üzleti összeköttetést. Mind e helyeken s Horogszegen, a három Begenyén heti és országos vásárokat tartottak, melyeken nemcsak budai, kassai, debreczeni és erdélyi, de bécsi és olasz kereskedők is megjelentek. Karánsebes a flandriai bevándorlók átmeneti helye volt Erdély felé s az átviteli árúkra nézve kereskedelmi középpont volt, minthogy a külföldi kereskedők árúikat Erdély számára csak Karánsebesig szállíthatták. A folyókon, ú. m. a két Temesen, Berzaván, Maroson és a Dunán királyi, nemesi és községi vízimalmok őrölték a gabonát és sűrűn álltak egymás mellett a halásztanyák is. A gabona- és takarmánytermelés, a szarvasmarha és lótenyésztés oly nagymérvű volt a vármegye területén, hogy nemcsak a házi szükségleteket elégítette ki, de a külföldi, nevezetesen a bécsi marhavásárokra is évenként nagymennyiségű szarvasmarhát szállítottak a hajcsárok. Valahányszor a szendrői és nándorfejérvári basák betörtek, ezernyi gulyát és juhnyájat hajtottak át a Dunán a temesvármegyei legelőkről.
Temesvárnak s a többi délvidéki váraknak 1552-ben a törökök által történt elfoglalásával hatodfél százados fennállása után megszakadt Temes vármegye alkotmányos közélete. 164 esztendeig a félhold uralkodott rajta s mikor az megszünt, 63 évig osztrák tartományi fennhatóság alatt állott, Mindössze 227 esztendeig tartott Temes vármegye halála s midőn ismét új életre támadt, megváltozott alakban jelent meg a történelem színpadán.
