Gróf Niczky előmunkálatai.
Gróf Niczky előmunkálatai.
Kir. biztosi minőségében egy év alatt lázas tevékenységgel fejezte be Nlczky az előkészületeket a vármegyék visszaállítására. A vármegyék földrajzi körülírása nem volt könnyű dolog. A hajdani délmagyarországi vármegyék határait senki sem ismerte már. Sokáig tanácskozott az udv. bizottság, míg e kérdéssel úgy a hogy tisztába jöhetett. A hagyomány szerint Niczky a Temesi-Bánságnak három vármegyére osztását egészen a véletlenre akarta bízni. Maga elé terítvén a tartomány térképét, írónt vett elő s a térképen egymás alatt két vízszintes vonalat húzott keresztül a Tiszától az erdélyi határokig. Azt tervezte, hogy a Temesi Bánság éjszaki része a Maros mentén Torontál vármegye legyen, a két vonal közötti középszelet, melybe Temesvár is esett, Temesmegye lett volna, a második vonal alatti rész pedig egész a Határőrvidékig Krassó vármegyénél volt szánva. Az ülésen jelenvolt Cristovich Imre, csanádi püspök nagyon ellenezte ezt a felosztást s ékes tudománynyal mutatta ki, hogy a vonalakat nem vízszintesen a Tiszától Erdélyig, hanem függőlegesen a Marostól a Határőrvidékig kell húzni, mert a történelem tanúsága szerint felülről lefelé függélyes irányban terültek e az ősi délvidéki vármegyék. Nem tekintve a hagyományt, történeti tény, hogy az újonnan felállítandó vármegyék határvonalainak megállapítása nem rögtönözve, hanem hosszabb tanácskozások és ismételt határjárlatok után, 1779-ik évi tavaszszal történt. Még ekkor sem teljes pontossággal és véglegesen, mert a későbbi években is többször merültek fel határigazítások. Tény továbbá az is, hogy a Niczky elnöklésével működő bekeblezési bizottság nem volt eleinte tisztában magával, hogy hány vármegye és milyen néven állíttassék fel a Temesi-Bánságban. A bécsi kabinet csak a kir. bizottság ismételt fölterjesztésére mondotta ki 1779-ben, mikor a Temesi Tartomány már háromnegyed év óta vissza volt kapcsolva, hogy a három új vármegye Temes, Torontál és Krassó legyen.
Így is történt. Temes vármegye székhelye Temesvár, Torontálé Nagybecskerek, Krassóé Lugos lett, mint legalkalmasabbak a megyegyűlések tartására. A megyei tisztviselők évi fizetését eképpen állapította meg a kir. udv. bizottság: a főispán kap 1500, az első alispán 800, a másodalispán 400, a főjegyző 600, az aljegyző 300, a másod-aljegyző 250, a főszámvevő 600, az alszámvevő 300, a szolgabirák egyenként 100, a táblabirák 300, az alszolgabírák 250, a megyei főügyész 400, az alügyész 300, az exaktor 250, a csendbiztos 150, az 362esküdt 150 forintot. Az összes tiszti díjakra és a vármegye egyéb szükségleteire utalványoztatott Temes vármegyének évenként 12.250 frtot. A tartományi törvényszéket (Provinciale Criminale Judicium) beszüntették s joghatóságát, a magyar törvények értelmében az uj vármegyére ruházták. Abban is megállapodott a bizottság, hogy a vármegyék első tisztikara ne választással, hanem királyi kinevezéssel helyeztessék be hivatalaiba. Megállapították továbbá az új vármegyék czímereit és pecsétjeit. Esterházy kanczellár 1779 április 6-án mutatta be a három vármegye czímereinek és hiv. pecsétjeinek színes rajzait a királynőnek. Temes vármegye czímerébe fölvették az ország czímere pajzsának kettős keresztjét, annak jelentésére, hogy a tartományt Mária Terézia uralkodása alatt a magyar koronához kapcsolták. A pajzs második udvarában a zöld mezőn ágaskodó kettősfarkú és első jobb lábával kivont kardot tartó oroszlánt gróf Niczky Kristóf ősi nemesi czímeréből vették át. A pajzs alsó részének udvarába a temesvári várat rajzolták, a mellette folyó Begával. A pajzsot két oldalról két magyar katona tartja, annak a jelentésére, hogy ezentúl nekik kellene e földet megvédeniök.
Minde megállapodások és előkészületek után utasította a királyné Niczkyt, hogy már most haladéktalanul állítsa fel a vármegyéket, iktassa be azoknak a királynétól kinevezett tisztviselőit és kezdesse meg velük a visszakapcsolt részekben a megyei közigazgatást. Az 1779. évi április 23-án kelt királyi diplomákkal életbeléptetett vármegyék ünnepélyes felavatásának sorrendjét illetőleg azt határozta a bekeblező kir. bizottság, hogy június 22-én legelőbb is Temes vármegye avattassék fel. A vármegyék felavatását most már annál is inkább végre lehetett hajtani, mert Mária Teréziának sikerült Frigyes porosz királylyal május 13-án a tescheni békét megkötnie s ezzel befejeznie a bajor örökösödési háborút, mely végzetszerűleg szövődött be Délmagyarország bekeblezésének történetébe.
