Vasutak
Vasutak
A közlekedési eszközök között kétségtelenül a legfontosabb a vasút. Temesvár mint vasúti góczpont is igen jelentékeny. Állomása a Nyugatot a Kelettel összekötő Budapest–orsova–verciorova–bukaresti fővonalnak és középpontja egy sűrű vasúti hálózatnak, melynek vonalai összeköttetésbe hozzák az egész országgal. Az első mozdony az 1857. esztendőben futott be a temesvári pályaudvarra, a mikor a város a budapesti vonalnak a végállomása volt. Ez az állapot azonban csak egy esztendeig tartott, mert a vasút akkori tulajdonosa, az osztrák-magyar állam vasúttársaság, melynek szeme előtt a Balkán államaival való összeköttetés lebegett, a vonalat már 1858-ban Báziásig hosszabbította meg. Jelentőségre ez a vonal azonban nem tudott vergődni, mert a remélt szerbiai összeköttetés elmaradt, a dunai közlekedés pedig akkor nem élénkítette a forgalmat. Temesvár addig nem is vett részt a nemzetközi vasúti forgalomban, a míg az orsovai vonal ki nem épült. Ez 1876-ban történt és a város ezzel az európai reláczió fonton állomása lett. Innen számítódik a város forgalmának gyors fellendülése. Temesvár lefelé belekapcsolódott a Balkán-félszigetet átszelő fővonalba, felfelé amugyis benne volt a budapest–bécsi viszonylatban, másfelől ipara és kereskedelme is virágzásnak indult, úgy hogy a város közgazdasági terjeszkedése minden irányban megindulhatott.
Temesvárnak ma a következő vonalai vannak:
| Temesvár | –Báziás (121 km.). |
| Temesvár | –Orsova (189 km.). |
| Temesvár | –Arad (58 km), épült 1876-ban. |
| Temesvár | –Nagyszentmiklós (62.9 km.). |
| Temesvár | –Buzisáfürdő (35.9. km), |
| Temesvár | –Módos (53 km.), |
| Temesvár | –Lippa-Radna (68 km.), |
| Temesvár | –Varjas (34 km.). |
A nagyszentmiklósi és buziásfürdői helyi érdekű vasút 1896-ban, a módosi és lippai egy évvel később, a varjasi pedig 1908-ban nyílt meg.
