Berkeszi István dr.

Full text search

Berkeszi István dr.
Berkeszi István dr., a temesvári állami főreáliskola igazgatója, szül. 1853-ban. Tanári vizsgálatot a történelem-földrajzból 1878-ban, bölcsészettudori szigorlatot 1883-ban tett. Ezenkívül megszerezte a levéltárnoki képesítést is. Középiskolai tanársága előtt báró Radvánszky Béla titkára volt s öt évet töltött hol a fővárosban, hol az ősi radványi várkastélyban, hol a család könyv- és levéltárának rendezésével foglalkozott. 1883-ban gyakorló tanár lett, 1884-ben helyettes tanár a fehértemplomi, 1885-ben ugyancsak helyettes-tanár lett a budapesti II. ker. főgimnáziumban, hol negyedfél évet töltött. Rendes tanárrá 1889-ben nevezték ki a temesvári főreáliskolához. Már huszonegy évet töltött ennél az intézetnél; 1910 szeptemberében lett az intézet helyettes, 1911 szeptember havában pedig végleges igazgatója. Berkeszi István munkásságának másik tere a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum, melynek 1890 óta titkára, 1901 óta főtitkára s mint ilyen, egyúttal a múzeum igazgató-őre s a Történelmi és Régészeti Értesítő szerkesztője. A múzeumot újjászervezte, rendezte s gyűjteményeit leltározta: Irodalmi 213munkássága régészeti és kultúr-történelmi irányú. Két pályadíjat nyert a budapesti tud. egyetem bölcsészeti karától hirdetett nyílt pályázatban, 1882-ben és 1890-ben a következő pályaművekkel: 1. A magyar nemzeti szellem fejlődésének és a magyar nyelv keletének dokumentált története. Jutalma volt 360 forint. 2. A magyar történetírás kútforrásainak ismertetése és azok birálata 1711-től 1848-ig. Pályadíj 400 forint. Történelmi, régészeti s paedagogiai értekezései, tanulmányai 1883 óta a „Századok”, „Budapesti Szemle”, „Kisfaludy-Társaság Évlapjai”, „Arany János-Társaság könyvei”, „Múzeumi és könyvtári Értesítő”, „Budapesti Látogatók Lapja”, „Ország-világ”, „Ifjúság Lapja”, „Tanáregyesületi Közlöny”, „Délmagyarországi Közlöny”, „Temesvári Hírlap” s „Történelmi és Régészeti Értesítő” czímű folyóiratokban és lapokban s a budapesti gyakorló főgimnázium 1883/4, a fehértemplomi főgimnázium 1884/5. és a temesvári állami főreáliskola több tanévi Értesítőiben jelentek meg.
Önálló művei: A gróf Haller-fiúk iskoláztatása a XVIII. században. Budapest, 1883. – A magyar nyelv a magánélet terén 1711–1790-ig. Fehértemplom, 1885. – Gróf Hofmansegg utazása Magyarországon 1793–1794-ben. Németből fordította és bevezette. Budapest, 1887. (Olcsó könyvtár.) – A magyar nyelv és szellem királyaink udvarában. Temesvár, 1892. – A temesvári állami főreáliskola története. Temesvár, 1896. – Adatok a reformkorszak történetéhez. Temesvár, 1897. – Rendi országgyűléseink magyarsága. Temesvár, 1898. – Temesvár szinészete a XVIII. században és az első magyar színészeti előadások. Temesvár, 1898. – A temesvári könyvnyomdászat s hírlapirodalom története. Temesvár, 1900. – Temesvár szab. kir. város kis monografiája. Temesvár, 1900. – A temesvári múzeumkérdés, Temesvár, 1901. – Társadalmi élet Temesvárott 1801-ben. Temesvár, 1902. – Egy ismeretlen magyar történetíró, Nebojszai Bogma István, művei és emlékezete. Temesvár, 1904. – Bogma István naplójegyzetei. Temesvár 1849. évi ostromáról. Temesvár, 1904. – Délmagyarország éremleletei. Temesvár, 1907. – Vidéki múzeumaink. Temesvár, 1908. – Temesvár emlékérmei és szükségpénzjegyei. Temesvár, 1908. Temesvári művészek. Temesvár, 1910. – Temesvár nevezetesebb látnivalói. Temesvár, 1907. – Bergmann Ágost emlékezése. Temesvár, 1908. – A „Delejtű”, Délmagyarország első magyar hírlapja. Az Arany János-társaság által 500 K-val jútalmazott pályamunka. Temesvár, 1910. – E manográfia számára ő írta a művészettörténeti részt.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi