Czirbusz Géza dr.

Full text search

Czirbusz Géza dr.
Czirbusz Géza dr., egyet. ny. r. tanár, szül. 1853-ban. 1875-ben a piaristarendbe lépett, a hol Kisszebent kivéve, mindig főgimnáziumokban alkalmazta a rend. Irodalmi működését Kecskeméten kezdette, Kállay: „Kelet Népe” czímű budapesti hírlapjában A fajhalálról írt értekezésével. Azután Berecz Antal: „Természet” czímű folyóiratába írogatott természettud. és geogr. czikkeket. Majd a „Földr. Közlemények”-ben kezdette meg 1878-ban „A kontinensek elrendezése” czímű tanulmányaival munkásságát e folyóiratban, melyet két évtizednél tovább látott el geogr. és etnogr.-bibliographiai czikkekkel. A Földr. Társaság megbízásából Párisba utazott az 1900. évi kiállítás földr. részének tanulmányozására. Utána a Földr. Társaság levelező tagjául választotta. A Földr. Közleményeken kívül tanárkodási helyein helyi lapokba irogatott tárczákat, geogr. és politikai czikkeket. Temesvárott szerkesztette, mint a Délmagyarországi Természettud. Társaság titkára, a „Természettud. Füzetek” 3 évfolyamát, majd mint a délvidéki turista-egylet főtitkára, a „Délvidéki Sport”-ot és a „Déli Kárpátok” czímű geogr. folyóiratot. Ugyanitt írta meg a „Délmagyarorsz. bolgárok monografiájá”-t s több phys., geogr. és néprajzi dolgozatokat publikált a „Természettud. Füzetek”-ben, a fővárosi „Turisták Lapjá”-ban s a szepesi és erdélyi Kárpát-egyesület évkönyveiben. A Turista-egyesületnek évek hosszú során át választmányi tagja volt. Azonkívül a „Magyar Állam” dolgozó társa 27 éven keresztül. Veszprémi tanári korában ő indította meg a Balaton-egylet szervezését. Nagykárolyban a Kölcsey-kört, Temesváron Áldor Imrével együtt egy irodalmi társaságot, mely később Szentkláray dr, kanonok buzgólkodásával létre is jött és megteremtette a felsőbb leányiskola külön termében a délmagyarországi néprajzi múzeumot. Temesváron adták három ízben zsúfolt ház előtt operáját: Varázserdőben, mihez Heller karmester írt pompás zenét. Becskereken divatba hozta közvetlen geogr. előadásaival a liczeális előadások látogatását, dolgozott a helyi német és magyar lapokba és beválasztatott a torontáli kultúregyesület igazgató-választmányába. Nagybecskereken nevezték ki egyetemi tanárrá.
Főművei: Balbi Egyetemes földleírása. 6 kötet, önálló mű, csak a czíme idegen. – Magyarország a XX. században. – Die südungarischen Bulgaren. Wien, 1886. – Földleírás új alapon. 1902 I. II. kötet. – A Kárpátok és folyóinak nevei. – Nemzetek keletkezése. – A sugallat az ethnografiában. Utóbbi 3 Becskereken jelent meg 1907–1910-ben. – Homunculusa Budapesten 215jelent meg, 1912-ben. – Az emberi geografia. Budapest, 1911. – Nyomás alatt van „Kulturgeografia” és „Fatalisták a geografiában” cz. kötete és egy geogr.-etimologiai könyve német nyelven. – Az egyetemen megegyezés szerint az emberi és kultúrgeografiát adja elő.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi