Temesvár szerepe az új kor irodalmában
Temesvár szerepe az új kor irodalmában
A nemzeti szellemnek az idegen kultúra ellen folytatott – fent vázolt – küzdelmes éveiben csatasorban állott férfiak közül az elsők között említjük Vukovics Sebőt (1811–72.), Temes vármegye alispánját, az 1849-iki igazságügyminisztert, a nemzeti szellemnek valóságos apostolát Temesvárott és a vármegyében, kinek értékes emlékiratait Bessenyei Ferencz adta ki (1894.). Méltó társa volt Ormós Zsigmond (1843–94.), Temes vármegye főispánja, a kitünő író, műtörténész, a Tud. Akadémia tagja. Melléje sorakoznak a temesvári születésű Pesty Frigyes (1823–89.), a kiváló publiczista és történetíró, a Tud. Akadémia II. osztályának titkára, a Magy. Történeti Társulat megalapítója. Klapka József (1786–1863.) temesvári polgármester, az első temesvári hírlap szerkesztője és az első délmagyarországi könyvtár megalapítója; ennek fia, a hős Klapka György (1820–96.) honvédtábornok, hadügyminiszter. Itt említjük meg Hazay Ernőt (1819.), a híres temesvári nyomdatulajdonost és hírlapírót, a magyar törekvések lelkes bajnokát. Az ország fővárosában szerzett tiszteletet Temesvár városának a temesvári: Reiter Ferencz (1813–1874.) a hatvanas évek egyik leghíresebb magyar mérnöke, az Akadémiának tagja. A magyar tudománynak a külföldön szerzett tiszteletet a temesvári Schmidt Ferencz (1827–1901.), jeles építész, Bolyai Farkas életrajzának megírója.
Vukovics Sebő.
