Első írott emlék
Első írott emlék
Írott emlékek a temesvári várról csak a XIII. század elején kezdődnek. Abban az adománylevélben, melylyel Imre király 1203-ban a Lajtán fekvő Bessenyőt az ausztriai szentkereszti monostorra ruházza, először szerepel Temes vármegye és annak okiratosan ismert első főispánja, Poth comes.* A hol pedig Temes vármegye volt, ott Temes várának is kellett lenni. 1212-ben, midőn II. Endre a Csák és Obád vidékén fekvő négy ekényi Gyad vagy Gyovad pusztát Sebus comesnek adományozza, a temesvári várat királyi várnak, „castrum regium”-nak nevezi.* Hogy Temesvárról a XI. és XII. századokból nem tudunk felmutatni okiratos emlékeket, annak vagy az az oka, hogy ilyenek akkor egyáltalában nem készültek, vagy ha készültek, elkallódtak.
Fejér: Cod. Dipl. V., 1. 292–293. l.
Ortvay: Oklevelek Temes várm. és Temesvár város történetéhez. I. k. 2. l.
Azonban nem szenved kétséget, hogy a XI. és XII. századokban szükségszerű javítások, alakítások és erősítések történtek a váron. Az ellenség támadásainak kitett Délvidéken sokkal inkább megkövetelte a várak helyreállítását a honvédelmi érdek, mint bárhol másutt az országban. Gondoljunk csak a görög háborúkra 1072-ben és 1089-ben. Gondoljunk Boris herczeg zavargásaira és Komnen Mánuel támadásaira II. Géza és utódai idejében. Emlékezzünk az oligarchák féktelenségeire és a nehéz esztendőkre, melyek a temesi várat a balkáni hódítások korában úgyszólván megszakítás nélkül fenyegették. A XI. század aldunai eseményei indokolják a föltevést, hogy a temesi várat is alapos restaurácziónak vetették alá királyaink.
