A vár anyaga

Full text search

A vár anyaga
1902 év őszén, a tüzérkaszárnya alapzatának sülyedése következtében, veszedelmes repedések mutatkoztak az épületen. A közös hadügyminisztérium elrendelte a helyreállítási munkálatoknak haladéktalan foganatosítását. Az 1902-ben kezdett s 1903-ban folytatott javítási és aláépítési munkálatok közben ez utóbbi év márcz. 10-én a kaszárnya éjszakkeleti és délkeleti szárnyai alatt mintegy 6 méternyi mélységben oly épület hatalmas falazata került elő, mely keletről nyugatnak feküdt és semmi összefüggésben sem állott Hunyadi János egykori várkastélyának szintén fölszinre jutott alap-maradványaival, sem az azok fölé emelt mostani tűzérkaszárnya falazatával. A Hunyadi-kastély frontja kelet-nyugati, az alatta talált palotáé kelet-éjszakdéli vonalban húzódik. A „Sziget” nedves, süppedékes talajához képest mind a két eltűnt palotának alapzata tölgyfa czölöpzeten nyugszik. Tölgyfát akkor még bőven szolgáltattak a környék dús erdőségei. A czölöpzet 2–3 m. hosszú, részint egész, részint hasított s alul meghegyezett törzsekből készült, helylyel-közzel faragatlan dorongfákkal vegyítve. Az alapárok fenekén, a fal széleinek hosszában, vízszintes tölgygerendákat fektettek s a közöket terméskővel, téglatörmelékkel tömték ki. Az eképp támadt síma felületre az alapfal magasságáig másfél méter nagyságu homokkő-lapokat fektettek s ezekre rakták fel azután az égetett vörös téglából való tömör falazatot, mely kőragaszszal oly erősen van összeforrasztva, hogy a javítási munkálatoknál alig lehetett vele boldogulni.
Szakértő műépítészek s a katonai művezetőség határozott nyilatkozata szerint a hajdani Hunyadi-kastély alatt talált rommaradványok minden kétséget kizáróan magukon viselik a XIV. századi profán építkezés technikájának jellegét. Régebbiek a Hunyadi-kastélynál, melynek fundamentumát hegyesszögben átszelik és a mostani tüzérkaszárnya előtt elterülő fasor talaja alatt annak éjszaknyugati sarka felé vonulnak, a keleti saroknál pedig benyúlnak a Hunyadi-kastély őrtornyának közepéig. Mikor tehát a Hunyadi-kastély őrtornya épült, a régebbi palota kőkoczkás alapjai már ott voltak a földben; de mert nem illettek bele a Hunyadi-ház építészeti tervébe, egyszerűen ott hagyták és betemették azokat.
Mindezek következtében a kiásott monumentális építkezésnek XIV. századi karaktere, alapfalainak önállósága, a megmunkált terméskőnek kizárólag csak ennél az épületnél felhasználása, különösen pedig az a körülmény, hogy a kiásott romok régiebbek a Hunyadi János építkezésénél, kétségtelenné teszik, hogy a mai tűzérkaszárnya talajából, félezer éves feledés után, Károly Róbert király temesvári palotájának maradványai kerültek napvilágra.*
Fölfedezésemről 1903. évi márcz. 11-én értesítettem a Délm. tört. és rég. Múzeumtársulatot, mely a lelet megtekintésére bizottságot küldött ki.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi