1315. évi május hó elején beköltözött a király és első felesége Mária az új fejedelmi palotába. Egész udvarukkal, nagy kísérettel jöttek. Középkori szokás szerint a nagyszámú udvari személyzetből csak az országos méltóságok kaptak lakást a királyi palotában. A többieket a külső udvaron levő melléképületekbe s részint a várban, részint a vársánczokon kívül álló királyi házakba szállásolták el. Alig foglalta el Károly temesvári otthonát, első gondja volt a váralját benépesíteni. Kereskedés és ipar tekintetében szabad költözködést és védelmet biztosított a külföldi kereskedőknek és iparosoknak. Különösen az olaszhoni kereskedéssel hozta kapcsolatba Temesvárt. Számos olasz iparoscsalád követte az udvart Temesvárra. A szaporodó népességgel nőtt az épületek száma, mind a várban, mind a külső területen. Temesvár királyi székhelyként befogadta kebelébe az országos hivatalokat, mi által központi fontosságot nyert s az ország határain túl is hírnévre emelkedett. Gyors fejlődését a népes forgalomnak, a vendégek és hadak szakadatlan járásának, a kereskedés és ipar föllendülésnek, de leginkább a királyi palotából szétáradó pénzbeli és egyéb segélyezési forrásoknak köszönheté. Száz évvel később Bonfini már szép épületekkel díszeskedő mezővárosnak mondja Temesvárt.*
„Themesuar oppidum in amoenissima regione, ad Themesi fluenta, exculta oedeficiis.” (Rer. Hungar. Decades, III., 8; 520. 1.)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.