Fonó- és szövőipar.
Fonó- és szövőipar.
A fonó- és szövőipar a vármegyének egyik legfejlettebb iparága, mert a len és kender földolgozásával igen sokan foglalkoznak, mind háziiparilag, mind nagyiparszerűleg. A gyapjúfonás és szövés ezzel szemben csekély. De a szőnyeggyártás nemcsak a vármegyében, hanem az egész országban első helyen áll, sőt a nagybecskereki szőnyeggyár készítményei világhírűek, noha a gyárnak fönnállása óta nagy nehézségekkel kellett megküzdenie. Azonban ma már szilárd alapokon áll és bátran veszi föl a versenyt a külföld silányabb termékeivel. Több száz munkást foglalkoztat, a kik néhány kivétellel már mind honiak és művészi kivitelű szőnyegeinek, a tyilimeknek, de különösen a kézzel csomózott szmirnáknak nemcsak Bécsben, Berlinben, Belgrádban, Lembergben és Olaszország nagyobb városaiban, hanem Amerikában is van vevőközönsége és mindenütt méltó elismerést szerez a magyar iparnak. Ezenkívül a selyemfonás is nagy szerepet játszik és a vármegye területén két helyen, Pancsován és Törökkanizsán működik állami selyemfonóda, évről-évre emelkedő termeléssel. A fonó- és szövőiparnak 301 kisebb-nagyobb telepe volt a vármegyében, még pedig gyapjúipar 17, len- és kender-kikészítő és kötélgyártó 112, len-, kender-, szövő-ipar és vattagyártó 28, selyemipar 1 (és 1 Pancsován), harisnyakötő 33, gombkötő 3, kelmenyomtató és kékfestő 64, kárpitos 46. A nagyobb telepek a következők:
Becker Károly szövő, fehérítő, festő és kikészítő gyára, Nagyjécsa; 25 HP mótor, 25 munkás. Dungyerszky Lázár és Dungyerszky Gedeon dr. első magyar torontáli szőnyeg- és bútorszövetgyára, Nagybecskerek; 96 HP motor, 250 munkás és 100 háziiparos. Első magyar mechanikai hálógyár (tulajdonos: Csuzner János), Nagybecskerek; 2 HP motor, 20 munkás. Özv. Guttmann Jakabné és Fiai szőnyeggyára, Nagybecskerek; 12 HP mótor, 30 munkás. Istvánfi Istvánné háziipari vállalata, Törökbecse; 100–300 háziiparos. Jahraus György ferenczhalmi gyapjúkötőgyára, Ferenczhalom. Kugler Lipót és Fia harisnyakötőgyára, Nagybecskerek; 30 munkás, 20 háziiparos. Löschinger József kötő szövője, Nagykikinda; 4 HP motor, 3 munkás. Szegedi kenderfonógyár r.-t. csőszteleki kenderkikészítő gyára, Csősztelek; 120 HP 120 munkás. Rosenberg Jenő vatta- és paplankészítő telepe, Nagyszentmiklós; 1 HP motor, 6 munkás. A két állami selyemfonóda adatai 1910-ben a következők: Orsók száma Pancsován 120, Törökkanizsán 80; munkásnő Pancsován 270, Törökkanizsán 180; munkásnők és alkalmazottak évi keresete Pancsován 81.000, Törökkanizsán 54.000 K; földolgozott gubó Pancsován 60.000, Törökkanizsán 35.000 kg; előállított selyemfonál Pancsován 16.400, Törökkanizsán 6.000 kg.; a font selyem értéke Pancsován kb. 800.000, Törökkanizsán 270.000 K. Megjegyzendő, hogy Törökkanizsán a másodrendű gubókat dolgozzák föl.
