Kisbirtokosok gazdálkodási rendszere.
Kisbirtokosok gazdálkodási rendszere.
A mit az uradalmi birtokok ősi gazdálkodási módszeréről elmondottam, az körülbelül a kisbirtokosok hajdani gazdálkodási módszeréről is áll, legfeljebb 226az a különbség, hogy az uradalmaknál dívott egykori rablógazdálkodási mód még hatványozottabb volt a kisbirtokosoknál, azzal a különbséggel, hogy míg ott legalább a talaj rendszeres és jó megmunkálásban részesült, addig a kisbirtokos még erre sem helyezett súlyt.
Torontál vármegyében a kisbirtokosok gazdálkodási rendszere a nemzetiségek szerint mutat más és más jelleget. Nevezetesen a változott viszonyokba leghamarabb beletalálták magukat németajkú községeink lakosai. Németajkú kisbirtokosaink ma már egyes vidékeken igazán teljesen belterjes gazdálkodást, sőt néhol kerti gazdálkodást űznek, más vidékeken pedig haladnak, vagy kezdenek a korral haladni. De még sok helyen áll a búza-kukoricza rendszer, s a hol a haladás már szárnyra kapott, ott a kukoriczának szánt területet évenként takarmánytermesztésre fordítják, a szántóföldeket jól mívelik, az állattenyésztés lendületet vett, s ennek arányában, a földeket kisebb vagy nagyobb mértékben rendszeresen trágyázzák. Igaz, hogy ez a haladás nem nevezhető nagy arányúnak, de ha összehasonlítjuk a multtal, a midőn a parasztság sokszor kétszer-háromszor is búzát vetett búza után, s ezt követte a kukoricza, mely után ismét legalább is kétszer egymásután búza következett, úgy hogy a földek szinte búzaúntakká váltak és e mellett felléptek azokon a búzának a parazitái is* úgy a haladás nem kicsinyelhető.
A szipolyon (Anisoplia) és a hesseni légyen (Cecidomya destructor) kívül főként a fonálférgek: a szárféreg (Tylenchus devastator) és a golyóüszög (Tylenchus scandens) okoztak nagy károkat a búzavetésekben, továbbá a búza torzsgombája (Ofiobolus), melyek ellen való védekezés megismertetése czéljából a gazdasági egyesület szakelőadásokat rendezett.
A német községek után a magyar és horvát községek lakossága kezd leginkább szakítani a régi gazdálkodási móddal, s kezd rátérni a belterjesebb gazdálkodásra. Hogy a magyaroknál ez lassabban megy, az az oka, hogy szegényebbek a németeknél. A megyei gazdasági egyesület azonban szinte atyai támogatással megmutatta ezeknek is, hogy miként lehet boldogulniok, úgy hogy most már ők is a haladók vagy a haladni akarók csoportjába sorolhatók.
A többi nemzetiségek gazdálkodási rendszere elmaradottabb, de legelmaradottabb a szerbeknél és oláhoknál. Azonban a megyei gazdasági egyesület ezekre is kiterjeszti figyelmét s a haladás már tényleg itt is sok helyen beköszöntött. A kisbirtokosok egész gazdálkodási rendszerét is át fogja alakítani a nagybecskereki czukorgyár, melynek már az ez évi első termelési évében is sok kisbirtokos termelője volt.
