A mohácsi vész után.
A mohácsi vész után.
Becskerek elestét olyan alkudozások előzték meg, a melyek csak egy igen fontos erősség körül folyhatnak le. Utolsó magyar tulajdonosa Szapolyai János, illetőleg az ő halála után Izabella volt. De Szapolyai nem bírhatta békében kedves várát – Szentkláray egyenesen azt állítja, hogy ő építette azt 1527–28-ban, Fekete Iván zavargásai miatt, kinek Ferdinánd kifejezetten odaigérte Becskereket, mint olyan birtokot, mely valamikor a szerb deszpotáké volt; úgy látszik, egy időre el is vesztette Becskereket és Becsét, míg Mohamed el nem foglalta a két várat és neki vissza nem ajándékozta. (Szerémi: Emlékir. Magyarorsz. roml. Cap. LXIX. 242. old.)
A vár fontosságát mindenki érezte, mind magyar, mind török részen, s mind a császáriak, mind a nemzeti király hívei. Mikor Török Bálint Fogarast ostromolta, a bentszorult Majláth hajlandó lett volna neki átadni a várat, 558ha cserébe megkapja Becsét és Becskereket, – a miből természetesen semmi sem lett. (Verancsics összes munkái; közli Szalay László: Monum. Hung. Hist.) Ha a csere így nem sikerült, Ferdinánd más módon szeretett volna a vár birtokába jutni: 1544-ben tárgyalások folytak Petrovics Péter, ki a János Zsigmond gyámja volt és Kendy Ferencz között, hogy Munkácsért és más felvidéki javakért cseréljék el Becskereket és Becsét. (Horváth: Fráter György élete, 226. old.)
