A belgrádi béke.
A belgrádi béke.
E háború a belgrádi békével ért véget. A kormányzó szeptember 8-án értesíti a pancsovai kerületet, hogy az ottomán portával kötött békeszerződés szerint az ellenségeskedés megszüntetendő, a hivatalok szervezése a rendeletek leérkezése után folytatandó és a töröknek e hónap elsejétől semmiféle adót ne fizessen a lakosság. Az esetleg betörő rablóbandákat a katonai fedezettel üldözzék és irtsák ki, végül a megsemmisített pancsovai kerületi hivatal újból való fölállítása iránt intézkedik. E béke értelmében bontották le a pancsovai várat, melyhez az újpalánkai, verseczi, csákovai, temesvári, becskereki és pancsovai kerületek szolgáltatták a munkásokat. Az adminisztrátor október 7-én hívja föl e kerületek tiszttartóit, hogy a pancsovai erődítmények lerombolásához kiállítandó napszámosokat név- és lakóhely szerint tartsák nyilván és ha azok közűl valamelyik megszöknék, az illetőket rabokként ingyen tartsák vissza a munkára. 1740 január 19-én pedig a határt megállapító bizottságba báró Engelshofen és Picollomini vezérőrnagyokat küldték ki és útiköltségeik fedezésére 1000 frt. előleget kaptak. Ezután még csak a következő évben hallunk háborús híreket. 1741 május 12-én a tiszttartó biztos forrásból értesülve jelenti, hogy a belgrádi janicsárok három napon belül meg akarják támadni Pancsovát. Ez a támadás azonban nem következett be.
