Mint szabad község.
Mint szabad község.
1792-ben mozgalom indult meg, hogy Pancsovát önálló várossá alakítsák át, mire Urbán József kocsigyártó és Rusovics Nikola kereskedő Bécsbe utazott, honnan 1794 február 1-én azzal az örvendetes hírrel tértek vissza, hogy kérelmüket a császár kegyesen fogadta és teljesíteni igérte. És csakugyan I. Ferencz király Pancsovát 1794 február 5-én önálló várossá (Freie Communität) emelte, azzal a kötelezettséggel, hogy a megállapított adómennyiségen kívül a maga köréből egy honvédelmi hadosztályt is alakítson. Ez évi február 28-án kinevezték Pancsova önálló város első magistrátusát. A magistrátus a következő tisztviselőkből állott: polgármester, két tanácsos, egy syndicus (meghatalmazott) egy rendőrségi és gazdasági segéd és egy napidíjas. Az első kinevezett tisztikar a következő volt: polgármester: Bongrad százados, syndicus: Lehner, ülnökök: Urbán és Rusovics; a többi hivatalnokok felerészt németek, felerészt szerbek voltak. A magistrátusnak kötelessége volt a rend fenntartására, a köztisztaságra és közbiztonságra ügyelni, a hagyatékokat letárgyalni, az árvavagyonokat kezelni, adókat kivetni és beszedni és polgári perekben, mint elsőfokú bíróság ítélkezni. A polgárság junius 11-én Csernely tábornok kezébe tette le a császár iránti hűségesküt.
