Billéd.

Full text search

Billéd.
Billéd. Temes vármegye határán fekvő nagyközség. Házainak száma 749, lakosaié 3947, a kik túlnyomóan németek s római kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A középkorban Temes vármegyéhez tartozott s ekkor Billyéd (Bylyed) néven említik az oklevelek. 1462-ben Beregszói Hagymás Miklós volt a helység földesura, a ki Szentgirolti (Szentgróti) Jánost testvéréül fogadván, Billéd több környékbeli faluval együtt ennek a kezére ment át. 1481 után, Kinizsi Pál balkáni hadviselése alkalmával, nagyszámú rácz nép szállotta meg e vidékét és ekkor Billéden is a ráczok jutottak többségre, 1562-ben I. Ferdinánd király Billédet Kányaföldi Kerecsényi Lászlónak adományozta. A török hódoltság alatt a helység csaknem egészen elpusztult. Sem a 1717. évi összeírásban, sem a gróf Mercy-féle térképen nem fordul elő. Ez a régi Billéd a mai helység mellett, ettől keletre, a Kálváriadomb körül fekhetett, mely terület már a történelem előtti korszakban is lakott hely volt, mert mellette a temesvár–nagyszentmiklósi helyi érdekű vasút építése alkalmával, több sírt tártak fel. A jelenlegi helységet Mária Terézia királynő 1765-ben telepíttette, az akkori billédi kincstári pusztán. Az első évben 253 házhelyet mértek ki; az építkezések 1766-ban vették kezdetüket. Az új község első lakosai, az 1774. évi telekkönyv tanúsága szerint, Mainzból, Trierből és Lotharingiából bevándorolt németek voltak, kiknek nagyrésze azonban az első évtizedekben elpusztult. A plebánia 1772-ben keletkezett, a templom pedig 1777-ben épült. 1798-ban felépült az iskola is. Midőn Horvátországban 1778–1784-ben a károlyvárosi és a báni Határőrvidéket katonai czélra végkép lefoglalták, a zágrábi püspöktől lefoglalt terület fejében, a kiküldött bizottság kárpótlásul a billédi uradalmat ajánlotta fel. Az átvétel azonban Rátkay, zágrábi püspök, ellentállása következtében akadályokba ütközött s csak utóda, Verhovácz Miksa alatt nyertek a tárgyalások 1800-ban befejezést. Ettől kezdve a község is mindjobban gyarapodott és 1809 márczius 10-én országos és heti vásárok tartására nyert szabadalmat. 1848-ig Billéd székhelye volt a zágrábi püspökség uradalmi törvényszékének is. A nagy uradalmi kastély udvarán álló hajdúlak és fogház még most is emlékeztet az uradalomtól gyakorolt pallosjogra. 1850–1860. években Billéd székhelye volt egy cs. kir. járásbíróságnak, adó- és letéti hivatalnak. Ma is van járásbírósága, telekkönyvi hivatala, kir. közjegyzősége. 1911-ig itt volt a zágrábi érsekség uradalmának főhelye s itt lakott az uradalmi főtiszt az érsekségi kastélyban. A község lakosai kaszinót, olvasókört, társaskört, temetkezési egyletet, dalegyletet, hadastyán egyesületet, munkás rokkant- és nyugdíj egyesületet tartanak fenn. Ezenkívül négy pénzintézet is van a községben. A község határához tartozó egyik dűlőt a nép »Gebrandtes Land«-nak nevezi, mert a hagyomány szerint ebben a dűlőben a búza egy ízben aratás előtt elégett.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi