Bocsár.

Full text search

Bocsár.
Bocsár. A nagykikindai járásban fekvő nagyközség. Házainak száma 555, lakosaié 2582, a kik közűl 318-an magyarok, 1497-en németajkúak és a többiek kevés kivétellel szerbajkúak. A vallásfelekezetek között a római katholikusok 31vannak túlsúlyban. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Már a középkorban virágzó helység volt. Neve megfelel az ónémet Burghard személynévnek. A falu megtelepítője vagy első birtokosa Bocsárd nevű várjobbágy volt. Első izben 1211-ben említik az oklevelek, s ekkor még a csanádi várnépeké volt. 1238-ban IV. Béla király kivette a csanádi vár tartozékai közűl s részben Barcz fia Miklós ispánnak, részben pedig a székesfehérvári (talán inkább a harcsai) János-lovagoknak adományozta. 1337–1360 között a Telegdy család birtokába került. Telegdy János, a neki jutott részt egyik hű szolgájának adományozta, a ki a Bocsári család megalapítója lett. E család Bocsáron nemesi kúriát építtetett s idővel nevezetes szerepet játszott. A XV. század közepén Muronyi Kónya Demeter is szerzett itt részbirtokokat, kinek özvegye, Posztós Agatha, e birtokokat a budai káptalannak adományozta. 1561-ben Olácsárovics Demeternek 12 jobbágytelke volt e faluban, de 1564-ben a jobbágyok már nem jelentek meg az adóösszeíráson. Ettől kezdve az egész török hódoltság alatt pusztán állott. Az 1723–1725-ben készült Mercy-féle térkép is pusztaként tünteti fel. 1779-ben szerbektől lakott helységként szerepel. 1803-ban Hertelendy József, a Hertelendy család torontáli ágának megalapítója, megvásárolta a kincstártól s 1821-től kezdve németeket kezdett ide telepíteni Zsombolyáról és Nagybecskerekről, a kik idővel annyira megszaporodtak, hogy jelenlegi lélekszámuk felülhaladja a szerbekét. A római kath. templomot 1842-ben építtette a Hertelendy család. 1839-ben Hertelendy József halálakor, itteni birtokát fiai Ignácz, Miksa és Károly háron részre osztották. Hertelendy Ignácz főispán részét 1870-ben Kiszlinger József és Pacsu Demeter vették meg. Hertelendy Miksa és Károly birtokai 1880–1890 között kerültek más kézre; jelenleg azokat báró Baich Iván, Bayer Alajos, Kislapási Juhász Zsigmondné sz. Hertelendy Margit és gyermekei, özvegy Deutsch Adolfné, Bocsár község és Gaisin György testőrőrnagy bírják. A községben két úrilak van. Mind a kettőt a Hertelendy család építtette. Az egyik jelenleg báró Baich Iváné; ez a kúria a mult század közepe táján épült; a másik Bayer Alajosé s ezt a Hertelendyek 1820 körül építtették. A község lakosai kaszinót és olvasókört tartanak fenn. Báró Baich Ivánnak gőzmalma is van itt. A községhez tartozik Esztermajor, Keresztes-tanya, Grób-tanya és Telecsky-tanya. A Hertelendy család telepítette a XIX. század első felében Józsefházát, mely 1848-ig önálló pusztai jelleggel bírt s lakosai dohánykertészettel foglalkoztak. E telep 1849 után feloszlott. A mai Bocsár közelében feküdt Faluhely helység, melyről az 1479–1570 közötti évekből vannak adataink. Úgy látszik, valamely elpusztult falu helyén feküdt. Innen van a neve is. 1479-ben özvegy Muronyi Kónya Demeterné itteni részét odaajándékozta a budai káptalannak. Ezenkívül még Telegdy Tstván kincstartónak is volt itt része, melyre 1508-ban új királyi adománylevelet nyert. A Telegdyek e birtokhoz még 1568–70-ben is jogot formáltak. A helység valószínüleg az 1550–52. évi hadjárat alatt pusztult el.

Bocsár. – Báró Baich Ivánné kastélya.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi