Deszk.

Full text search

Deszk.
Deszk. Marosmenti nagyközség, 494 házzal és 2925 lakossal, a kik vegyesen r. kath. magyarok és gör.-kel. szerbek; Postája és vasúti állomása helyben van, távirója pedig Szőreg. E helységről a XV. századtól kezdve vannak adataink. Ekkor két részre oszlott. Az egyiket a Bihar vármegyéből származó Esztári család, a másikat a temesvári eredetű Bodó család bírta. 1490 deczember 30-án, a hűtlenség bűnébe esett Esztári Bálint itteni részjószágait II. Ulászló király Losonczy Albertnek adományozta, Temesvári Bodó Péter itteni részeit pedig 1510-ben Sárszegi István szegedi ispánnak és kir. sókamarásnak zálogosította el, utóbb azonban Esztári Jánosnak és Bálintnak adta el. A XVI. század első felében jelentékeny helység lehetett, mert Oláh Miklós érdemesnek tartja 1536-ban kiadott munkájában róla megemlékezni. Az Esztári család magvaszakadtával a király 1553 szeptember 14-én az egész falut Pécsváradi Balázs deák váczi püspöknek és rokonainak adományozta. Az Esztáriak rokona lehetett Olgyay Józsáné, Parlagi Fruzsina is, a ki a faluhoz való jogát Olgyay György királyi kúriai jegyzőnek ajándékozta, melyre a királyi beleegyezést is kieszközölte. Temesvár eleste után a helység 1552-ben szintén behódolt a törököknek. Az 1557–58. évi defterekben 20 házzal szerepel, melyeket egy ház kivételével, mind magyarok laktak. Mindamellett, hogy a török hódoltsághoz tartoztak, a lakosok 1558-ban mégis beszállították Gyulára adójukat, a magyar királynak. 1561 április 21-én Deli Balázsnak itteni részét, a ki Temesvárnál hősi halállal fejezte be életét, a király Paulóczi Sebestyénnek és Darnóczi Istvánnak adományozta. 1582-ben még nyolcz magyar gazda lakta. 1647-ben is még a lakott helyek közé tartozott, mely évben Erdélyi István gyarmati alkapitány adóztatta. 1700 táján, mint a Csanádi püspökséghez tartozó falu van felsorolva. A XVIII. század elején kitört háborúk alatt elpusztult és pusztaként a temesvári bánság Csanádi kerületéhez tartozott. 1718-ban Veliki László szegedi kapitány bírta bérben. A temesvári igazgatóság 1746 márczius 29-ike körül telepítette be a falut, szerb határőrvidéki katonákkal. 1779-ben Torontál vármegyébe kebelezték be. 1804-ben, Klárafalvával együtt, báró Gerliczy Ferencz nyerte 43kir. adományul I. Ferencztől. Az uradalom kiegészítő részeit ugyancsak ő vásárolta meg olyképpen, hogy az egész víz alatt álló területet csónakon járták be és mérték fel, holdját egy aranyért. Az 1848–49-iki szabadságharczban leégett az egész község, a görög-keleti templommal együtt s ekkor semmisültek meg az anyakönyvek is. A mostani görög-keleti templom 1859-ben, a róm. katholikus 1904-ben épült: A községben egy kastély van, a melyet báró Gerliczy Félix 1883-ban építtetett. A kastélyhoz tartozó kertben állott a régi Gerliczy-féle kastély, melyet azonban 1848-ban felgyujtottak és leromboltak. A mostani kastélyban számos régi családi kép mellett a jelesebb modern magyar festők képei, köztük több László-féle festmény is látható. A község lakosai olvasókört, fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn; Holló Edének pedig gőzmalma van itt. A községhez tartozik Gizella-telep, Kukutyin-puszta és Új-major, valamennyi a báró Gerliczy családé. A mai Deszk és Kübekháza között a Sztara-Torina nevű nagy rét déli részén fekvő Szegyház pusztán a középkorban Szászegyház nevű falu volt, melynek legrégibb ismert birtokosa 1330-ban Bernát fia Lőrincz, a ki a Becsei Imre elleni perben szerepel. 1453-ban egy részét a Cserkedi vagy Serkedi család bírta s azt Szeged városának adta át. Ferdinánd király 1561-ben ezt a Szeged városához tartozó falut szegedi tisztjének, Pelényi Bálintnak engedte át hivataloskolása idejére. A XVII. század első felében puszta volt. Ez időtájt Csanád vármegyével együtt, az erdélyi fejedelemség alá kerülvén, Báthory Gábor (1608–1613.) Borosjenei Sárkány Fábián várnagynak adományozta; ő azután eladta Deli Balázsnak, de azért a szegediek is fentartották a birtokhoz való jogukat. Mikor Deli Balázstól Váradi Tóth János a helységet megvette, megakadályozták annak birtokbavételében. II. Rákóczy György azonban 1655-ben ráparancsolt a szegediekre, hogy Tóth Jánost birtokában ne háborgassák. 1668 táján lakosai odahagyták a falut, mire ismét pusztává lett. A török kiűzetése után a temesvári igazgatóság 1719–1720-ban bérbeadta.

Deszk. – Báró Gerliczy Ferencz kastélya.

Deszk. – A róm. kath. templom.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi