Fény.
Fény.
Fény. Azelőtt Foen. A párdányi járásban fekvő nagyközség. Házainak száma 375, lakosaié 2041, a kik 238 magyar és 506 szerbajkú kivételével legnagyobbrészt görög-keleti románajkúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A középkorban Temes vármegyéhez tartozott. 1289-ben Füen, később Fövenyfölde néven említik az oklevelek. 1400-ban a Csákiak birtokában találjuk. A hódoltság alatt elpusztúlt. A XVIII. század közepén kincstári pusztaként a délmagyarországi kincstári bérlők társasága bírta bérben. 1767-ben marosmenti románokat telepítettek ide; de ezeken kívül szerb lakosai is voltak, kiknek egy része 1783–84-ben a Határőrvidékre költözött. A kincstári jószágok elárverezése alkalmával Mocsonyi András pesti lakos vette meg. 1838-ban Mocsonyi János volt a helység földesura és ma is Mocsonyi Antalnak van itt nagyobb birtoka. 1897–1900-ig gróf Szápáry László is birtokos volt itt. Tőle a régi Mocsonyi-féle birtok egy részét báró Csávossy Gyula, a másik részét Mocsonyi Antal vette meg. A Mocsonyi-féle régi kastély, mely 1812-ben épült, jelenleg báró Csávossy Gyula örököseié. A lakosok gazdasági hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községbeli két templom közűl a görög-keleti románoké 1882-ben, a szerbeké 1888-ban épült. A községhez tartozik: Talágy-major, Réti-major, Új-major, Unka-major.
Fény. – A Mocsonyi-féle kastély és mauzoleum. A kastély báró Csávossy Gyula örököseié.
