Gyér.
Gyér.
Gyér. A módosi járásban fekvő nagyközség. Házainak száma 214, lakosaié 1266, a kik közűl 120 magyar, 825 német és 321 szerb; vallásra nézve 940 r. kath., 5 református és 321 görög-keleti. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A Csanád nemzetség ősi birtoka, melyet Vejtehi Tivadar 1322-ben két fiával, Tamással és Miklóssal együtt, vejének, Omori Gálnak ajándékozott. 1329-ben Vejtehi Tivadar fiai pénzért is eladták Omorinak. A XIV. században Temes vármegyéhez tartozott. 1343–79-ben Gör alakban említik az oklevelek. 1343-ban már mindenszentek tiszteletére emelt temploma is szerepel. Ekkor az Omoriak birtoka volt. A hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1717. évi összeírás szerint 12 lakott háza volt és lakosai szerbek voltak, a kik a XVII. század folyamán telepedtek itt le. 1667-ben templomot is építettek maguknak. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen Gyr alakban a lakott helyek között találjuk. 1795-ben Gyertyánffy Antal, Lukács és Kristóf vették meg a kincstártól és donácziót is kaptak reá. Ettől kezdve a Gyertyánffy család volt a földesura és ma is e család a legnagyobb birtokosa. A községben lévő két kúria közűl az egyiket Gyertyánffy Lukács 1795-ben építtette; ez jelenleg Gyertyánffy Andoré, a másikat ugyanő 1829-ben emelte s ez most Gyertyánffy Lászlóé. Ez úrilakok mindegyikében kb. 2500 kötetes könyvtár is van. Gyertyánffy László birtokához tartozik a Grádácz nevű erdőcske, hol hajdan avar gyűrű s a török hódoltság alatt erődítvény volt. E tájon gyakran találnak régi fegyvereket és gyakran akadnak régi sírokra. Azt a dűlőt, a hol Grádácz fekszik, Idvornak is nevezik. Van a községben gazdasági hitelszövetkezet, Gyertyánffy Andornak pedig motoros malma. A községhez tartozik Kisszállás, Nagyszállás és Megyarczi-puszta.
Gyér. – Gyertyánffy László úrilaka.
Gyér. – Gyertyánffy Andor úrilaka.
