Kanak.
Kanak.
Kanak. A Berzava-csatorna mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 179, lakosaié 1805, a kik vegyesen magyarok, szerb- és bolgárajkúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A középkorban Temes vármegyéhez tartozott és a régi Keve vármegye határán feküdt. Az 1425–1452. évi oklevelekben Konaki alakban szerepel, a Konaki család birtokaként. E család egyik sarját Konaki Kerekedy Andrást, az országbíró 1452-ben a Himfiak és az Itebői család között támadt perben bíróul küldte ki. A török hódoltság alatt nem pusztult el ugyan, de magyar jobbágyai elköltözködtek innen és helyükbe szerbek telepedtek ide, a kik a hódoltság végszakáig itt maradtak. 1717-ben szerbektől lakott 17 házat írtak össze. Az 1723. évi gróf Mercy-féle és az 1761. évi térkép szerint a csákovai kerülethez tartozott. Mikor 1779-ben Torontál vármegyét visszaállították, Kanakot a nagybecskereki járásba osztották be. 1781-ben, a kincstári jószágok elárverezésekor, Karácsonyi Mihály torontáli főszámvevő vett itt birtokot. 1801-ben a billédi uradalommal együtt a zágrábi püspökség birtokába került. Verhovácz Miksa zágrábi püspök Petrovics Illés hétszemélynöknek adta a falut; fia, Petrovich József 1838-ban a helység földesura volt. Jelenleg Dániel László, Tatarin Sándor, Gyertyánffy László dr, Meiszner Péter, Mircsov Demeter és Donát a helység legnagyobb birtokosai. Dániel Lászlónak kastélya is van itt, melyet 1898-ban építtetett. Dánielnek itt százezreket érő, ritka gazdagságú és rendkívül teljes európai bélyeggyüjteménye van, továbbá kb. 2000 kötetes könyvtára. Tatarin Sándor úrilaka 1878-ban épült. A szerbeknek itt már 1733-ban volt templomuk. A kath. lelkészség 591816-ban alakult és 1820-ig állott fenn. 1820 után a németek, kik itt a XIX. század elején telepedtek le, elköltöztek innen s helyükbe bolgárok jöttek Vingáról, Rogendorfról, Óbesenyőről és Lukácsfalváról. 1848 augusztus 6-án a szerviánusok az egész helységet felgyújtották; ekkor hamvadtak el a községi irományok is. A szabadságharcz után, az 1848-ban innen elmenekült bolgárok lassanként visszatértek, de a horvátok többé nem. A görög-keleti szerbek 1879-ben, a róm. katholikusok 1895-ben építették újjá templomaikat. A községben hitelszövetkezet van. Ide tartozik: Czernabóra, Karakás-puszta, Nagysibora, Siroka-puszta és Szamarina. Kanak vidékén fekhetett Saruld (Sarud) helység, melyet a középkorban Temes, néha Krassó vármegyéhez is számítottak. Az 1332–37. évi pápai tized jegyzékekben Zoruld, Soruld alakban szerepel. 1438-ban bizonyos rácz főurak kezéből, királyi jóváhagyással, a Thallócziak birtokába jutott.
Kanak. – Dániel László kastélya.
