Nagygáj.
Nagygáj.
Nagygáj. A Rojga-csatorna mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 419, lakosaié 3019, a kik közűl 662-en magyarok, 519-en német- és 1766-an szerbajkúak és római katholikus és görög-keleti vallásúak. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása Zichyfalva. A török hódoltságból lakott helységként került ki. Az 1717-iki összeírásban két ilynevű helységet találunk a Csákovai kerületben, hol Velliki Gay 40, Mali Gay 30 lakott házzal szerepel. Az 1723–25. évi Mercy-féle térképen mindkét helység lakottnak van feltüntetve. 1781-ben, a délmagyarországi kincstári javak elárverezésekor, Maleniza Joszim temesvári lakos vette meg. Szerb lakosainak egy része 1783–84-ben a Határőrvidékre költözött. A XIX. század első felében két részből állott: Német-Nagygájból és Rácz-Nagygájból. Mindkét helységnek 1838-ban a Maleniza család volt a földesura. Malenizafalva 1889-ban egyesül Nagygájjal. A községben levő úrilakot Maleniza János lovag 1783-ban II. József császártól kapta adományul s az adománylevélben vadászkastélyként szerepel. 1885-ben vétel útján báró Dániel Ernő birtokába került, a ki jelenleg a helység legnagyobb birtokosa. Kívüle még Wosching Györgynek, Wagner Mátyásnak, Blaskovics Mihálynak van itt nagyobb birtoka. A görög-keleti szerbek temploma 1854-ben, a róm. katholikusoké 1855-ben épült. Van a községben hitelszövetkezet, tejszövetkezet, szerb földmívelők szövetkezete s a német gazdák egyesülete. A községhez tartozik Balát-puszta, Kissarkácz, Nagysarkácz, Ternyánhodáj, Ternyán-puszta, Topolya-puszta. A község délkeleti része ezelőtt Malenizafalva volt, mely helységet a Maleniza család telepítette. 1885 táján Nagygájjal egyesült.
Nagygáj. – Báró Dániel Ernő kastélya.
