Szaján.

Full text search

Szaján.
Szaján. Az Aranka-folyó közelében fekvő magyar nagyközség. Házainak száma 378, lakosaié 2255, a kik leginkább római katholikus vallásúak. Postája helyben van, távírója Nagykikinda, vasúti állomása Padé. A helység neve ősmagyar személynév. Okleveles adatok csak a XV. század közepétől kezdve vannak róla. 1449-ben számos kisebb nemesi család volt itt birtokos, mint a Baan, Baronyai, Bocsári, Gerese, Jogsus, Kónya, Posztós, Szabó, Szajáni, Szeles, Thege és Török. Ekkor már plebániája is volt. A XVI. század elején Vingárti Geréb Mátyás is szerzett itt egy részt, melyet azonban Horogszegi Ferenczi Györgynek adott. A mohácsi vész után a nemes birtokosok és jobbágyok elmenekültek innen. Ily állapotban Cserepovics Gáspár kérte el a falut a királytól, de ő magtalanul hunyván el, a gazdátlan falura 1560-ban Szentgotthárdi Márton, Dóczy Gergely és Kelemen eszközöltek ki királyi adományt. A XVII. században puszta maradt, jóllehet a király 1655 június 25-én, mint falura állított ki reá adománylevelet Lessenyei Nagy Ferencz és két társa részére. Pusztaként 1718-ban a becskereki tiszttartóság alá került, mely bérbeadta. A XIX. század elején Tajnai Tajnay János birtoka volt, a ki 1806-ban szegedvidéki dohánykertészeket telepített ide. 1848-ban teljesen leégett. 1849-ben, a helység közelében, németajkú települőkből Vilmatér helység keletkezett, mely nevét Tajnayné szül. Jeszenszky Vilmától vette. Ezt a helységet 1883-ban Szajánnal egyesítették. 1855-ben árvíz pusztította el a község határát, 1873-ban pedig kolera lépett itt fel, mely sok áldozatot követelt. Az 1885. és 1891. években körülbelül 1700-an vándoroltak ki a helységből. Jelenleg a bajai takarékpénztár, Nagy Balog Antal, Müller Frigyes, a Budisin család és id. Kaliók Simon a legnagyobb birtokosai. A községbeli három úrilak közűl az egyiket a Szamek család építtette 1893-ban; ez most a bajai takarékpénztáré, a másikat a Fehér család ugyancsak 1893-ban emeltette, ez jelenleg Krotz és Müller tulajdona, a harmadik 1911-ben épült s ez Nagy Balogh Antalé. A római katholikus templom, Bonnaz Sándor csanádi püspök költségén, 1880–81-ben épült. A lakosok gazdakört és hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartozik: Kecskelléri-puszta, továbbá a következő lakott helyek: Bika-telek, Dinnyeföld, Kenter-tanya, Rókás-tanya. Szaján közelében feküdt a középkorban Sokhalom falu, melyre 1468-ban az Otvánteleki család nyert adománylevelet. – E tájon feküdt továbbá Debelyhát falu is, melyet I. Ferdinánd király 1561 június 2-án, több más, Csanád vármegyébe sorozott faluval együtt, Kerecsényi László gyulai kapitánynak adományozott. Emlékét a Debeli-háti puszta őrzi.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi