Tiszaszentmiklós.

Full text search

Tiszaszentmiklós.
Tiszaszentmiklós. Tiszamenti nagyközség. Házainak száma 617, lakosaié 3700, a kik között 1500 a magyar, 500 német-, 300 tót-, és 1340 szerbajkú. A hitfelekezetek között a római katholikusok és a görög-keletiek vannak a legtöbben. 123Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Középkori neve Rasán-Szent-Miklós volt. A Csanád nemzetség ősi birtoka. 1280-ban a kunok kifosztották és felégették. Ez alkalommal Pongrácz fiának, Tamás ispánnak az iratai is elpusztultak, mire 1285 április 26-án IV. László király új adománylevelet állított ki részére. 1337-ben a halastó felőli fele a Telegdyeknek, a mezőség felőli fele a Makófalviaknak jutott. 1360-ban Telegdy Tamás kalocsai érsek és öcscse Kelemen kapta. 1475-ben özvegy Zombori Telegdy Tamásné is birtokos volt itt. 1514-ben Telegdy Gábor az ő részét a budai káptalannak adta el. A törökök alatt pusztulásnak indult. 1557–58-ban csak tiz szerb lakosa volt. Ez időtájt Zombori Telegdy László és György hűtlenségbe esvén, I. Ferdinánd az ő részüket 1558 október 9-én Bélavári Jánosnak és Telegdy Gáspárnak adományozta. 1561-ben Telegdy Mihály részét Kerecsényi László kapta. Makó László részét 1564-ben János Zsigmond fejedelem Varkocs Tamásnak adományozta, a mit azonban a királyi adórovó nem vett tudomásul. 1582-ben a helységet már csak öt szerb juhász lakta. 1653-ban Bélteki Pál és Olasz Pál eszközöltek ki a falura nádori adományt. 1717-ben ismét gyarapodott és már 30 házból állott. Ekkor a csanádi kerületbe osztották be. 1779-ben Kis-Szent-Miklós néven Torontál vármegyébe kebelezték. 1781-ben Bogyó Mihály és tőle 1797-ben egy Jettin József nevű török vette meg, a ki itt házat is építtetett magának. 1811-ben örökösök nélkül halván el, a község a kincstárra szállott vissza. 1816-ban József nádor vette meg. Német lakosai 1797 után, magyar lakosai pedig 1831 után költöztek ide. Jelenleg Hirschl Samu, Hirschl Hermán, Hirschl Ábrahám és Mindloch Mihály a legnagyobb birtokosai, a kik 1908-ban vásárolták meg. A görög-keletieknek már a XVIII. században is volt itt templomuk, de a mostani 1822-ben épült. A római katholikus kápolnát József nádor 1825-ben építtette, a templom pedig 1907-ben épült. Van a községben önkéntes tűzoltó-egyesület, gazdasági hitelszövetkezet és Glück Rezső gőzmalma. A mai Tiszaszentmiklóstól délre állott a középkorban Razsán falu, mely szintén a Csanád nemzetség ősi birtokai közé tartozott. Az 1552. évi hadjárat alatt a falu teljesen elpusztúlt. A középkorban már plebániája is volt, melyről az 1334. évi tizedjegyzék is megemlékezik. A Kérabara nevű mocsár helyén feküdt a középkorban Egyházas-kér, mely szintén a Csanád nemzetségé volt. Tamás ispán itt építette fel nemesi kúriáját s innen gondozta uradalmát. Templomáról már 1247-ben van említés. 1280-ban a kunok felégették, de 1337-ben ismét fennállott. Itt született a Csanád nemzetség legnagyobb alakja: Csanád esztergomi érsek. – A mai Tiszaszentmiklós és Csóka között feküdt Temerkény-falu is, mely szintén a Csanád nemzetségé volt és valószínűleg Bali bég 1529. évi rablóhadjárata alatt pusztult el.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi