Töröktopolya.
Töröktopolya.
Töröktopolya. A nagykikindai járáshoz tartozó kisközség. Házainak száma 204, lakosaié 1149, kik között a magyarok és a németajkúak majdnem egyenlő számúak és leginkább római katholikusok. Postája Basahida, távírója és vasúti állomása Nagykikinda. Ott a hol a mai község fekszik, még az 1783. évi térképen is nagy kiterjedésű mocsarak vannak feltüntetve. 1781-ben a beodrai uradalom, a melyhez e mocsaras terület is tartozott, Karátsonyi Bogdán birtokába került, ki megkezdte e mocsaras területek kiszárítását és az ekként nyert területre 1790 táján magyarokat és németeket telepített; igy alakult Topolya s így népesült be ismét Novoszello-puszta. 1838-ban Karácsonyi Lajos volt a puszta földesura. Később pedig gróf Karátsonyi Guidó. 1893-ban alakult önálló községgé. Jelenleg Karátsonyi Andornak van itt nagyobb birtoka. A római katholikus templom 1899-ben épült. A lakosok gazdakört tartanak fenn. A községhez tartozik Pusztanovoszello, melynek helyén a középkorban. Újfalu helységet találjuk, a melyről 1399-ből van már adatunk. Lehet, hogy e helység azonos az 1441 táján a becsei várhoz tartozó Újfaluval. A hódoltság alatt elpusztult és a Mercy-féle térképen lakatlan helyként van feltüntetve; 1761-ben szerbek laktak benne. 1766-ban a kamara a tiszai és a marosi szerb határőröknek engedte át. A nagykikindai kiváltságos kerületnek 1774-ben történt szervezése elcsábította innen a szerbeket és 1783-ban a puszta ismét lakatlan volt. A XIX. század elején, Beodrai Karátsonyi László földesurasága alatt, földmívelő és dohánytermelő római katholikus németek telepedtek ide, úgy hogy 1838-ban lakosainak a száma már 4760-ra rúgott. Miután azonban a telepesek megélhetése nem volt eléggé biztosítva, nagyobb részük 1870 táján elköltözött, a helységet pusztaként Topolyához csatolták.
