Babics.
Babics.
Horvátországi eredetű család; a Varasd vármegyei Czoborczról származik, honnan a XVII. század végén jött át Vas vármegyébe, Bögötére, majd Vathra és később Veszprémbe. A család nemességéről Mátyás fía Ádám, ennek fia János, ennek fia György; ennek fia László 1751 márczius 29-én nyert nemesi bizonyítványt Veszprém vármegyétől. Mind ezt, mind a László és fia Sándor részére Zala vármegyétől 1752. évi április 30-án kiállított nemesi bizonyítványt 1798 január 8-án Baranya vármegyében hirdették ki. A család 1770 táján átszármazott Heves vármegyébe is, a hol 1816-ban József hirdettette ki nemességét. József (szül. 1746. † 1823) fia István (szül. 1813 † 1885) érseki uradalmi ügyész, 1878-ban országgyűlési képviselő. Fiai: Béla (szül. 1847 † 1898) kir. közjegyző. József (szül. 1848) kir. udvari tanácsos, volt országgyűlési képviselő, gróf Csekonics Endre jogigazgatója. Aladár (szül. 1850) ügyvéd Egerben. István fivére János 1849-ben Horváth Mihály vallás- és közoktatásügyi miniszter titkára, 1849 augusztus 11-én Aradon volt Horváth miniszter mellett, onnan együtt menekültek külföldre. Később verpelléti plebános, majd egri őrkananok, tényői czímzetes prépost és egri jogakadémiai igazgató lett. Több ízben volt országgyűlési képviselő is. († 1891-ben Egerben).
Czímer: kékben zöld halmon álló aranyzsinóros veres ruhás, barna kucsmás vitéz, jobbjában egymást keresztező három arany-nyilat tart, balját fekete szíjon lelógó aranymarkolatú görbe kardján nyugtatja. Sisakdísz: aranymarkolatú görbe kardot tartó pánczélos kar. Takarók: kékarany-veresezüst.
Babics.
