Életmód.
Életmód.
Hogy él a nép? Egy-két újabb telepítvényen szegényesen, a régebbieken jól és nagyobb része módosan. Sándoregyházán naponként háromszor étkeznek, reggel, délben, este. A reggelit »ebéd«-nek nevezik, kenyérből és szalonnából áll; délben hideg-étel: tej, túró, szalonna, sonka, kolbász, – ez »dél« (»délre eszünk«); este főtt étel, leves és hús. Ünnepi és különleges eledelük a »rántott hús«, paprikásan elkészítve, hozzá a »leöntött saláta« savanyítóval leöntve és apróra vágott szalonnával megrakva. A savanyítót korpából és kovászból készítik, ezeket edénybe teszik, leöntik vízzel, s 24 óráig állni hagyják. Ünnepeken még fánkot sütnek és élesztős tésztát, a mit »rátott«-nak neveznek. Magyarmajdányban nyáron tészta- és krumplileves, dologidőben galuskaleves járja, majd baromfi és tyúkhúsleves, ezek húsa paprikásan megfőzve vagy tojással megsütve. Télen kolbász, hurka, disznóhús, savanyú káposzta pörkölten, oldalassal és sült kolbászszal van napirenden. Ünnepre eső eledelek: birkahús vagy tyúkhúsleves, csirke- vagy birka-paprikás; lepény vagy fonott kalács. Egy heti, naponkénti ételsorozat Torontáltordán. Hétfőn: rántott leves és krumplis tészta, kedden: bableves és pite tészta, szerdán: száraz tészta, csütörtökön: sült szalonna, sült krumpli, forrázott saláta, pénteken: savóleves és túrós tészta, szombaton: kalács vagy lepény, vasárnap: húsleves, a levesből vett húst megsütik vagy paprikást csinálnak belőle. Ünnepnapokon, különösen húsvétkor: sonka, töltött káposzta, kokonya, csőröge, rétes, magyar kalács, puffancs kerülnek asztalra. Bemutatjuk a Maros-Tisza-szög egyik helységének, Porgánynak heti, naponkénti ételsorozatát s különös ünnepi ételeit. Hétfőn rizskása leves, paprikás krumpli, tarhonya; kedd: tészta-leves főtt tésztával; szerda: tarhonya-leves, sült töpörtő; csütörtök: rántott leves, túrós tészta; péntek: krumpli-leves, krumpli-csipedt; szombat: bableves, pörkölt tarhonya; vasárnap: húsleves, csirke, tyúk vagy sertés aprólék sülve. Ünnepi eledel: töltött káposzta, túrós lepény, mákos, túrós és lekváros rétes, birka-paprikás, rántott csirke és töltött tyúkpecsenye. Végül, hogy lássuk, hogyan él a munkaidőben késő este pihenni térő s már kora hajnalban munkához fogó magyar egész napon át, ismertetjük a begavölgyi magyar nyelvmedenczéhez tartozó Magyarcsernye 144helységnek heti és egész napi ételsorozatát. Nyáron, hétfőn: reggeli töpörtő, ebéd: szárnyas-leves, húsa kisülve, vacsora: nyers szalonna. Kedden: reggelire sült szalonna, ebéd: tésztaleves és főtt sonka, vacsora: édes tej nyersen. Szerdán, reggeli: pörkölt tarhonya, ebéd: krumplileves és sült hús, vacsora: nyers szalonna. Csütörtökön, reggeli: sült szalonna, ebéd: szárnyas paprikás és kalács, vacsora túró. Pénteken, reggeli: édes tej nyersen, ebéd: bableves és főtt tészta, vacsora: aludt tej. Szombaton: reggeli: turó és szalonna, ebéd: leves és szárnyas-paprikás, vacsora: főtt tarhonya édes tejjel. Vasárnap, reggeli: nyers tej, néha kávé, ebéd: leves, marhahús mártással, sült és tészta, vacsora: maradék délről. Ünnepnapokon az étkezés sültben és süteményekben gazdagabb a rendes vasárnapi ételsorozatnál. Télen, hétfőn, reggel: sertésaprólék sűlve, ebéd: baromfi-leves, húsa kisütve vagy paprikásnak megfőzve, vacsora: túró vagy szalonna nyersen. Kedden, reggeli: krumpli, töpörtő, ebéd: káposzta sertésbordával, vacsora füstölt hús. Szerdán, reggeli: pörkölt káposzta töpörtővel, ebéd: bableves, babfőzelék bundás kenyérrel, vacsora: nyers szalonna. Csütörtökön, reggeli: nyers savanyú káposzta kolbászszal, ebéd: krumplileves, főzelék sertéshússal, vacsora: hideg sertéshús. Pénteken: reggeli, túró, ebéd: tejleves, főtt tészta és pattogatott kukoricza, vacsora: nyers tej kalácscsal. Szombaton, reggeli: pörkölt káposzta sült szalonnával, ebéd: paprikás, vacsora: szalonna nyersen. Vasárnap: reggeli, tej vagy kávé, ebéd: leves, hús, töltött káposzta (szárma) és sült tészták, vacsora húsfélék és málé.
