Németek.
Németek.
A mai torontáli németek betelepedéséről és elhelyezkedéséről a községeknél és a történelmi résznél bőven van szó. Itt csak néprajzi sajátságaikat kívánjuk ismertetni.
Számra a németek, az 1910. évi népszámlálás adatai szerint, a vármegyében a második helyen állanak és alig néhány ezerrel vannak kevesebben a szerbeknél. Legtömegesebben a megye éjszaki részén, az úgynevezett »Had«-on (Heide) laknak, de többé-kevésbé vegyülten a másajkú lakossággal, el vannak terjedve az egész vármegyében. Összesen 67 helységben ők adják a lakosság többségét, sőt négy község, névszerint: Kisjécsa, Kisősz (Gottlob), Dócz (Dolácz) és Ferenczhalom (Franzfeld) tiszta német, s a másajkúak együttesen az összlakosság 10%-át sem érik el.
Általában megállapítható, hogy a németek, ott, a hol magyar községekben vannak kisebbségben: szokásaikban, viseletükben és nyelvben csakhamar megmagyarosodnak, sőt többnyire teljesen be is olvadnak a magyarságba. Ellenben szerb, román vagy más, nyelvű községekben, mint legcsekélyebb kisebbség is megtartják faji jellegüket, ha még oly tökéletesen tanulják is meg azok nyelvét. Legfeljebb a saját nyelvükbe felvett egyes idegen kifejezések árulják el némileg a sűrű közvetetlen érintkezést. Mint többség pedig a németek aszimiláló képessége oly nagy, hogy velük szemben bármely másajkú, különösen a súlytalan kisebbség, csakhamar teljesen elnémetesedik.
Vallásukra nézve a torontáli németek, az egy Ferenczhalom községen kívül, a melynél lakosai evangélikusok, kizárólag római katholikusok, Ferenczhalmon az evangélikusok között sok a nazarénus is.
