Nagyszentmiklós.

Full text search

Nagyszentmiklós.
II. 5. Nagyszentmiklós. Nákó Kristóf egyik jobbágya Nécza Vuin 1799 július 3-án, árokásás közben óriási aranykincset talált, melyet Bécsben a csász. és kir. műtörténeti múzeumban őriznek. A világhírű lelet összesen 23 darab edényből áll; van közte hét korsó, hét különböző csésze, három bilikom, két pohár, két tálcza, egy szelencze és egy ivókürt, melyeknek összes súlya 1678 8/16 8:16 arany. A kincs ismertetésével és méltatásával több szakférfiú foglalkozott, a legkimerítőbben Hampel József dr. az Arch. Ért. u. f. IV. kötetében, majd önálló német átdolgozásban »Der Goldfund von Nagy-Szent-Miklós, sogenannter Schatz des Attila« v. J. Hampel Budapest 1886. monographiájában, valamint »A régibb középkor emlékei Magyarhonban« II., 252–267. és »Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn« I. k., Braunschweig 1905., 815 s k. ll., nagyszabású munkáiban. A nagyszentmiklósi kincs korát illetőleg »ma már általános az a felfogás, hogy a VIII–X. századból, az avarok vagy bolgárok időszakából való«. (Nagy Géza: Butaul Zoapan, Buila Zoapan. Arch. Ért. XXVIII., 127–137.) A szerb-nagy-szent-miklósi téglavetőn római és népvándorláskori sírokra akadtak; néhány mellékletet a N. Múzeum hivatalos úton beválthatott; volt ezek közt »igen érdekes aranygyűrű, öt fibula, egy Hadrianus-féle dénár, bronzkarika, egy övdísz bronzból és kagyló-, calcedon-, borostyán- és üveggyöngyök.« (Arch. Ért. XV. 436.) A község nyugati határában átfúrt, ép kőbaltát találtak. Magántulajdonban. (Arch. Ért. XXI. 444.) Szerb-Nagy-Szent-Miklóstól keletre, a Sárafalva irányában levő téglagyár területén, Kr. u. II. és III. századbeli sírok voltak. 1907-ben szerzett innen Kühn L. tanító vörös fületlen edényt, római munka, gyöngyöket, köztük egy nagy calcedonszem, zománczos bronzfibulát és apró bronzcsattot. »A temetőktől délre volt bronzkori őstelep helyén is vannak kékesszürke nagyobb edények maradványai.« (Milleker D. r. III–2. 233.) A község és a vasúti állomás közt elterülő szőlőkben, ezelőtt 10–15 évvel, sírokra bukkantak; minden váz mellett két- vagy egyfülű edény volt, benne állatcsontok, néha karpereczet és hosszú fülönfüggőt is leltek a sírban. Mindez elkallódott. Kühn Lajos figyelemmel kíséri azóta a területet és több oly emléket mentett meg a pusztulástól, a melyek arra vallanak, hogy itt bronzkori őstelep volt. (Arch. Ért. XXX. 356–359.) 1879-ben egy db. Commodus-féle ezüst denárt találtak az Aranka partján, hol régen temető volt és egy Justinianus-féle érmet kapott a délm. múzeum. (Berkeszi: Tört. és rég. Ért. u. f. XXIII. 38.) 1896-ban az ú. n. Mina-majoron túl, töltés-nagyobbítás alkalmával, több emberi csontvázat s mellettük cserépkorsókat, bronz-karpereczeket, kardokat stb. találtak, melyek a római korszakra vallanak. Ugyanitt régi alapfalak. (Milleker: D. r. II. 47.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi